Kipróbált receptek

2011. december 4., vasárnap

Thomas, a gőzmozdony torta

Barátnőm kisfiának készült az első és utolsó egész alakos Thomas tortám. Ez után a torta után éreztem eddig a legerősebben, ami már sokszor bevillant: képtelen lennék egy cukrászdában dolgozni. Imádom ezt a hobbit, hajt a kihívás, de miután elkészül a torta, már csak az elégedettséget érzem, vagy hogy ezen is túljutottam. De azt sosem, hogy újra csinálnám.


Ehhez a tortához is pontos méricskéléssel, és monitorról átrajzolt sablonnal kezdtem neki. Szeretem, ha a jármű tortáim méretarányosak, a díszítés amúgy sem igényel túl sok kreativitást, számomra ezeknél a tortáknál a matematikai pontosság győz. :) A kívánt szeletszámból számított térfogat alapján kiszámolom a pontos paramétereket, ez alapján megsütöm a piskótát, betöltöm legalább fél nappal korábban, hogy legyen ideje dermedni, majd jöhet a sablon. Ezt a tortát túrós-citromos krémmel töltöttem, lágyabb mint a vajas krémek, de a túró ad neki egy tartást, amitől bátran faragható. Thomas feje helyére beszúrtam egy megfelelő átmérőjű kör alakú szaggatót, azt körbevágtam, és így pillanatok alatt sikerült megadni a piskótának a kívánt formát.


A burkolás már kemény menet volt, nem tudom mi a tökéletes megoldás, én először az oldalát burkoltam be, külön burkoltam a "feje tetejét" és a "nyakát", majd jött a fekete rész, végül a piros. Jó sok időm elment vele, majdnem 4 órát töltöttem csak a burkolással, és díszítéssel. 

A hibáit nem sorolom, úgyis látja mindenki (pl. az illesztéseknél), de összességében örülök, hogy készíthettem egy ilyen tortát is, de megint azt mondom: Soha többet! Bár a fiam már feladta a megrendelést, de remélem január végéig még el tudom téríteni más irányba. :)

2011. december 1., csütörtök

Barbie és Pókember torta

A munkakezdésem óta ezt a két tortát sikerült teljesítenem, hát mit mondjak, nem könnyű az időgazdálkodás, na meg nem is vagyok azóta túl kipihent. El is döntöttem, hogy heti max. 1 torta, és az is vasárnapra. Kíváncsi vagyok, hogy sikerül tartanom, azért is írom le, hogy ez a bejegyzés emlékeztessen a nagy fogadalmamra. 

Túl sok mindent nem fogok írni ezekről a tortákról, bár a hölgy most nem Barbie, hanem Muncy, de bevallom sokkal jobb minőségű pl. a haja, nem is értem...még olcsóbb is, ez külön kérés volt, de nem is bántam, hogy  rá esett végül a választás. 


Mivel volt már 3 Barbie tortám, nem volt könnyű újabb ruhatípust kreálni, és nagyban befolyásolta a fazont, hogy eléggé elszúrtam a burkolást, kb. 1 órát gondolkoztam, hogy javítsam ki. A ruha színe nagyon tetszik, sajnos egy kis csokifolt is elkerülte a figyelmemet, csak a torta elvitele után vettem észre a fényképeken. A rózsaszín részbe a mintát egy A4-es méretű műanyag lappal nyomtam, ami az Ázsia boltban 420Ft-ért kapható. Valaki már használt ilyet korábban, talán hobbiboltban vette, lehet olcsóbban is, de még így is jobb áron van, mint a 6ezer Ft-os textúra lap. 


A Pókember torta fazonját már sok helyen láttam, nekem ez tetszett a legjobban. 


A sötétkék kikeverésével eléggé hadilábon állok, az ég színe ezért elég érdekes lett, kicsit zöldes, fogalmam sincs, hogy lehet mélyíteni. Én Wilton királykékhez kevertem feketét, ha valakinek van jobb megoldása, várom a tanácsokat. :) Pókembert keményítővel összegyúrt Unidecből formáztam, nem is keményedett meg 2 nap alatt teljesen, de szerencsére nem esett szét, amikor átemeltem a tortára. Figurák közül eddig vele szenvedtem a legtöbbet, még Fifi és Villám is könnyebben elkészült...vagy csak megszépülnek az emlékek utólag. :)


Bár én nagyon kritikus vagyok a saját munkáimmal, és ezzel sem vagyok teljesen elégedett, eddig ez volt a legsikeresebb tortám a Facebookon az ismerőseim körében. Nem is tudtam, hogy ennyien szeretik Pókembert. :)

2011. november 19., szombat

Mesehétvége, avagy Fifi, Verdák és Mickey egér

Még nem számoltam, hány gyerektortát készítettem eddig, de észrevétlenül mintha ebbe az irányba haladnék. Ez a hétvége végre csokikrém-mentes lett, cserébe kaptam 3 olyan témát, amivel korábban már (többször) találkoztam. Kihívás volt olyat csinálni, ami különbözik a többitől, főleg, hogy nagyjából ez volt a nyolcadik Verdák megrendelésem. Na lássuk szép sorban.

A legkedvesebb számomra most Fifi. A megrendelés úgy szólt, hogy katica és Fifi mindenképp legyen benne. Hát azt hiszem maximálisan megfeleltem az elvárásoknak. :) Először a klasszikus Fifi házikót akartam elkészíteni, majd eljutottam a virágoskerthez, de úgy éreztem, ezeket nem tudnám eléggé katicásítani. Végül több nap gondolkodás után rájöttem, hogy a legegyszerűbb megoldás a legjobb, és rögtön neki is álltam Fifinek, elkészítettem a fejét és a testét, hogy elég idejük legyen száradni. Másnap amikor már elég masszív volt az anyag, könnyedén rá lehetett nyomogatni minden egyéb testrészt.


A tortához kerek tortaformában megsütöttem a piskótát, majd egy nagy levesestálban simán lerétegeztem citromos túrós krémmel. Így szépen felvette a tál formáját, és nem is kellett semmit farigcsálnom. Fél nap dermedés után oldalt kicsit megfaragtam, hogy hosszúkás legyen, majd vajkrémmel lekentem, Unidec-kel burkoltam. Lefújtam piros festékkel, pár órát száradni hagytam, majd felragasztottam a pöttyöket, szemeket. A fényképezés után még raktam pár virágot a katica mellé, lehet elbírt volna többet is.


A Verdák torta két ikerfiúnak készült. Barátnőm először egy 3D Villám McQueent kért, de azt már az előzőnél is megfogadtam, hogy soha többet. Hát nem jártam jobban ezzel a tortával sem, mert a gyerekeimből kiindulva talán csak így nem lesz vita, kinek melyik autó jusson. Nem könnyű Villámot gyártani, na meg rögtön kettő egyformát. Szerintem egy faragott tortával hamarabb kész lettem volna. :) Felkerült még a Szelep Kupa is, amit arany lüszterrel kentem át, és hagytam egy kis helyet a gyertyáknak is. 



A Mickey egér torta nem újdonság, egy az egyben egy korábbi tortámat kérték, csak megmutatom milyen lett. A feketét most porfestékből állítottam elő, a pillecukor fondant készítésekor a szükséges vízmennyiséghez kevertem hozzá, és nagyon jó állaga is lett. Most először nem töredezett a feketém a sok festéktől, sőt nagyon ruganyos anyagot kaptam. Pár napot még állhatott volna, hogy még intenzívebb legyen a színe, de az állagára végre semmi panaszom nem lehetett.


Hétfőtől pedig hosszú idő után ismét munkába állok, 8 óra munka, 4 óra utazás és rohanás...meglátjuk mi fér bele. Szeretném folytatni a tortázást, mert úgy érzem, most kezdtem igazán belejönni. Még vannak rendeléseim, és egyre több pozitív visszajelzést kapok nemcsak blogtársaktól, de "idegenektől" is, nagyon jólesik, és egyben motivál is. Ezért sem búcsúzom, vissza fogok járni rendszeresen, de kevesebb tortát fogok hozni az biztos.

2011. november 13., vasárnap

Opel Astra torta

A júliusban készült  Opel Calibra tortám után néhány héttel keresett meg egy kedves lány, hogy novemberre szeretne kérni egy Opel Astra tortát a vőlegényének. Nem hittem volna, hogy kitart a kérése mellett, de folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, és eljött a nagy nap is. 


Mint minden autós tortánál, itt is nagyon figyeltem az arányokra, ezért megkerestem a neten a típus műszaki leírását. Érdekes, hogy nekünk is ugyanilyen kocsink van, de még sohasem vettem szemügyre ilyen részletesen, tehát szinte nulláról indultam. A pontos méretek alapján kiszámoltam, hogy egy 20 szeletes tortához milyen méretek kellenek, hogy a legkevesebb anyag vesszen kárba. Megsütöttem a piskótát, megtöltöttem házicsokikrémmel, banánszeleteket raktam bele, és kb. fél napot hagytam dermedni, hogy jól faragható legyen. 


Addig átrajzoltam az autót oldalnézetből a monitorról, majd a piskótát két részre vágtam, az egyik lett az alapja, a másik részt pedig kettévágva a tetejére raktam. A rajzot az oldalára tűztem fogpiszkálóval, majd jött a faragás. Lekentem a maradék csokikrémmel, majd leburkoltam szürkére színezett Unideccel. Még akartam kenni ezüst lüszterrel, hogy szépen csillogjon, de aztán pár ecsetvonás után elálltam tőle, túl szürke lett volna. 


Utólag jöttem rá, hogy az ablakokat jobb lett volna besüllyeszteni, de szerencsére így is hasonlít a típusára. Az ünnepelt állítólag az összes ajándéka közül ennek örült a legjobban, másnap reggel amikor felkelt, kivette a hűtőből, és megsimogatta. Nagyon örülök, hogy elkészíthettem ezt a tortát, és hogy ekkora örömöt sikerült vele okozni. :)

2011. november 8., kedd

Apple IPad torta

Sógornőm 16 éves nagyfiának készítettem ezt a tortát. Amikor nekiállok ötletelni egy tortához, általában a Flickr.com-on nézelődöm, és szebbnél szebb tortákat találok. Elképzelem, hogy az enyém is pont ennyire tökéletes lesz...aztán jön Murphy. :)

Szóval a srác kérése a torta ízével kapcsolatban az volt, hogy az egész kókuszgolyó massza legyen marcipánnal. Mondjuk nincs rossz ízlése, mert az én gyerkőceim is rengeteget meg bírnak belőle enni, de azért mégsem készíthettem ilyet a család többi részének. Szóval hosszas gondolkodás után eldöntöttem, hogy készül egy Apple a Sport szelet masszájából, és egy tökéletes IPad torta. :)


A gond ott kezdődött, hogy kb. 1 órával a díszítés előtt rájöttem, hogy nem gyúrtam be fekete masszát, így esélyem sem lesz, hogy abból készítsem az IPad alapját. Miközben vontam be a tortát, beugrott, hogy majd lefújom feketével, és pikk-pakk gyönyörű lesz. Magához az IPad-hez Sport szelet masszát nyújtottam ki, majd beborítottam fehér Unidec-kel, és elkezdtem fújni. Ki kellett nyitnom az ablakot, olyan festékpor lett hirtelen, de az Unidec csak enyhe szürkés színt kapott...helyenként. A szellőztetés végével újabb terv következett: lefestem. Felhigítottam a pasztát, és elkezdtem kenni. Egyszer, kétszer, háromszor, mire nagyjából homogén lett, és nem látszottak rajta az ecset csíkjai. A szélére rá is ment az összes festékem. Elképzelésem szerint az ostya lefedte volna az átmenetet...de nem. :)

Mire lefújtam az almát zöldre (már nem is próbálkoztam vele, hogy élethű legyen :)), az IPad-em széle is elkezdett felpöndörödni. Jött a marcipán simító. Néhányszor erősen átsimítottam, és hozzátapasztotta az ostya szélét a festékhez. Fantasztikusan sima lett! A közepe bezzeg - ahol nem volt festék - felpúposodott. Ilyenkor azt kívánom, bárcsak előre megnézhetném a jövőt, jót röhögnék magamon, és az esetből tanulva elkészíteném azt a tökéletes tortát, amit a neten korábban láttam. :)

2011. november 7., hétfő

Csajos torta cukorvirággal

Nagyon kedves számomra ez a torta. 

Már régóta terveztem, hogy megpróbálkozom a cukorvirág gyártással, augusztusban be is szereztem hozzá a kellékeket, begyúrtam az Alan Dunn-féle házi virágmasszát (Receptek tortadíszítéshez menü alatt), de egyszerűen nem volt időm a sok fiús torta mellett. Most végre olyan tortát kértek tőlem, amihez rögtön fel is használhattam a kész virágokat. 


Így kidobtam a közben megzápult masszát, majd újat kevertem, másnap színeztem, és elkezdtem rózsákat gyártani. Hihetetlen mennyire ki tud kapcsolni ez a tevékenység. Sajnos az első virágaim még nem lettek a legtökéletesebbek, de a fehéreknél már elég jól sikerült az elvékonyítás. Az volt a meglepő, hogy ez a massza a traganthoz képest kevésbé gyorsan szárad, kicsit nedves kézzel való átgyúrás után újból használható volt. Egyszerre azért csak keveset nyújtottam ki belőle, a maradékot légmentesen záródó műanyag dobozban tároltam. 

A tortát vaníliakrémmel töltöttem, majd burkolás után elrendeztem rajta a rózsákat.

A kis ünnepeltnek annyira tetszett, hogy nem engedte felvágni "csak később, még várjunk egy picit", és közben néha megsimogatta. :)

2011. november 4., péntek

Ismétlések hétvégéje...Villám McQueen és Angry Birds torta

Két olyan tortát hoztam, amit korábban már készítettem. Van benne pár újdonság, bár lehet csak nekem. :) Nem szeretek egy tortát kétszer elkészíteni, de sajnos sokszor nem tudok nemet mondani.

A Villám McQueen tortát azért is vállaltam, mert a Ferrari tortámból maradt még piros Unidec (egy adagot ott begyúrtam porfestékkel is, hogy megnézzem, hogy bírja az Unidec a színezést), gondoltam erre pont elég lesz. 


Nagyon nagy segítség volt most, hogy Ildyco rengeteg fotót felrakott a blogjára, amiből én kettőt kiválóan tudtam hasznosítani. Az oldal és felülnézetet felnagyítottam a monitoron, átrajzoltam (éljen a laptop), és ezzel a sablonnal vágtam méretre Villámot. Szerintem ez a legegyszerűbb módja, és még méretarányos is lesz. A kiálló részekhez most összegyúrtam a leesett darabokat kevés lekvárral, darált keksszel, és abból mintáztam meg (a sablont fogpiszkálóval rögzítettem a piskóta oldalára). Így 1 óra alatt megvolt a faragás, vajkrémmel lekenés. 


A burkolás, díszítés a korábbi Villámmal megegyezően zajlott...volna, ha nem rakom rá rosszul az Unidecet, majd amikor odébb húzom, nem szakad ki...így az alját levágtam, és szürke csíkkal pótoltam. Ugrott az elképzelésem, hogy végre először airbrush-hal fújom le az alját. Az airbrush ahhoz viszont jól jött, hogy a  rózsaszínes pirosból Verda pirosat varázsoljak. 

Sajnos az Unidec nem olyan rugalmas, mint a fondant, így a formára simításnál jól látszanak a ballépéseim. :)))

Angry Birds torta...hát elég érdekes sztori. Nem is szeretném hosszan ecsetelni, inkább csak a képet rakom fel. 


Nagyon hasonlít az előzőhöz, kicsit jobban meg akartam variálni, de miután legyártottam a tetejére az állványt, jöttem rá, hogy mit is szeretnék. Így az oldalát már nem akartam összezsúfolni. 


Pécsről rendelték, sokat vaciláltam, vállaljam-e, de ugye nem könnyen tudok nemet mondani. A hölgy csak azért utazott volna Pestre, hogy elhozza a tortát. Aztán többszöri megkeresés, telefonváltás után kiderült, hogy nem tud feljönni, így a Déli pályaudvaron adtuk fel egy vonatra, a mozdonyvezetőnek. Elég hirtelen változott így a program, és szerencse volt, hogy egyáltalán sikerült lejuttatni a tortát...közben ezerszer átfutott az agyamon, hogy mi a fenét csinálok egy feliratozott Angry Birds tortával, mennyi idő alatt tudom átalakítani, és odaadni másnak, hogy ne vesszen kárba a belé fektetett pénzem, és kb. 8 órányi munkám...

2011. október 30., vasárnap

Hello Kitty torta

Barátnőm kislányának készült ez a torta, aki ragaszkodott hozzá, hogy ne csak egy Hello Kitty fejet kapjon, hanem egész alakosat. A Tengerész Kitty Petra kedvenc pólóján szerepel,  így nem volt kérdés, hogy ezt mintázom meg. 


Maga a faragás nem volt túl bonyolult, inkább én bonyolítottam meg azzal az elején, hogy azt képzeltem nem lehet egyben anyagtakarékosan megsütni, csak úgy, ha a fejet elfordítom. Megint örültem, hogy állítható a négyszögletes tortaformám, mert így én szabhattam meg a pontos méretet. Megtöltöttem tejszínes-gesztenyés krémmel, majd dermedés után elkezdtem faragni. Kiderült, hogy egy az egyben kifaragható, a fej kiálló részét a leesett darabokból pótoltam, és szinte maradéktalanul sikerült hozzá felhasználni az összeset, a férjem nagy bánatára. 

A fejet és a testet külön-külön lekentem vajas-porcukros krémmel, majd Unidec-kel burkoltam. A díszítés már könnyen ment, bár nem mondom, hogy olyan hamar mint hittem. Apró dolgok viszik el az időt, a sablont is kicsit nagyobbra rajzoltam menet közben, a betűk sem két perc alatt készülnek el. 

De végre elégedett vagyok a mostani munkáimmal, nem azt mondom, hogy nem lehetne jobb, de két hete végre nyugodtabb vagyok "munka" közben. Lehet ez azért is van, mert érzem, hogy lassan vége lesz, nemsokára visszamegyek dolgozni 4 év után. Nem tudom, mennyi időm lesz a tortákra 2 gyerek, munka és sok utazás mellett, sajnálom is, hogy csak januárban kezdtem az egészet, és nem 3 évvel hamarabb. De tudom, hogy sokan csinálják ugyanezt, és valahogy működik, meglátjuk mennyi éjszakát vagyok képes feláldozni ezért, és a legfontosabb, hogy viseli majd a családom.

2011. október 25., kedd

Angry Bird, avagy a piros madár tortája

Korábban már volt egy Angry Birds tortám, és imádtam a készítés minden fázisát. Hát most ezzel is így voltam, nagyon szeretem ezeket az arcokat. Mivel szorított az idő, ezért egy egyszerű verzióban egyeztünk meg, és ennek nagyon örültem. Egyrészt nem szeretek egy tortát kétszer megcsinálni, másrészt már régóta szerettem volna ezt a figurát tortaformába önteni.


Sima kerek piskótát sütöttem, házicsokikrémmel töltöttem, a tetejét direkt nem vágtam egyenesre, hogy térbelibbnek hasson. A gépről átmásolt sablon alapján körbevágtam, és a leesett pici darabokat összegyúrtam kevés darált keksszel, baracklekvárral. Ebből készült a bóbitája. Lekentem vajjal "higított" maradék házicsokikrémmel. Dermedés után Unidec-kel burkoltam (egész jól megbarátkoztunk, sőt...lehet maradok ennél a bevonónál), majd piros gél festéket feloldottam víz és alkohol keverékében, ezzel fújtam le a tortát. Így a korábban használt festék töredéke elég volt. Egy hátránya van, hogy utána vigyázni kell vele, ne cseppenjen rá víz, és ne nagyon sértsem meg a felületét, miközben ragasztom rá a díszítést.


A díszítés nagyon egyszerű, egy nehézség volt, a csőrét kellett lehetőség szerint élethűre mintázni. Hát így sikerült, sőt elégedett vagyok az eredménnyel. Kivételesen. :) De lehet csak mert imádom ezt a madarat. :)

2011. október 23., vasárnap

Dóra, a felfedező és Angelo Rulez torta

Mindkét torta nagyon kedves nekem, talán azért mert a mi szülinapi ünnepségünkre készült. :)

A Dóra torta az én pici lányomé lett, aki most ünnepelte a 2. szülinapját. Sokáig bajban voltam, nem tudtam milyen tortát készítsek neki,  mert nem volt kedvenc játéka, nem szerette a rajzfilmeket sem. A nagy kedvence Villám McQueen volt a tesó miatt, de hát azt mégsem készíthetek egy lánynak. Na jó, én készítettem volna, de a férjem azon morgott folyamatosan, hogy ne neveljük már fiúnak Aztán 1 hónapja rákattant a tévére, azon belül is Dórára, és hurcolja, ölelgeti a felfújható Dóra babáját. 


A fiam kérésére gesztenyés ízben készítettem el, a lányomnak meg úgyis csak az a lényeg, hogy torta legyen :). Érdekes, hogy amit a legtökéletesebben akarunk megcsinálni, az nem sikerül jól. Sajnos a burkolás sem a legszebb, a hajának sem sikerült igazi barnát kikeverni, így kakaóval festettem át, és még a lábfeje is csálé lett, mert a sablonon Dóra kicsit oldalról látszott, és a nagy módosítgatásokban a lába kimaradt. Ezt mondjuk senki nem vette észre, de azért engem zavar.

Nem volt túl bonyolult megfaragni, és a díszítése is kb. 2 órába telt. Megettük, finom volt. Sajnos az én pici lányom túl fáradt volt már az ünneplés alatt, mert nem aludt nap közben, így nem tudott annyira örülni, mint ahogy elképzeltem. De azóta, ha  megemlítem, hogy szülinap, mindig tortát akar enni. :)


Még egyszer Boldog Szülinapot, Dorci!

A másik torta szereplője egy Angelo Rulez nevű fiú, akiről korábban még nem hallottam. A Cartoon Network adja ezt a rajzfilmet, pár kép alapján próbáltam összehozni rá leginkább jellemző dolgokat. A figurát korábban legyártottam, hogy kiszáradjon, szintén több lépésben. 


A betöltött tortát burkolás után airbrush-al lefújtam, majd nagy nyomással közelről "pacákat" lőttem rá. Az alsó narancssárga csíkot direkt szabálytalanra vettem, bár a fényképen inkább úgy tűnik, mintha csak nem foglalkoztam volna vele eleget. :(

Nem volt túl bonyolult a díszítése, itt szintén a figura vette el a legtöbb időt. Nekem nagyon tetszenek a színei. Sajnos azon a keményítőszemcsék szokás szerint megjelennek a fényképen, pedig próbáltam mindet lesöprögetni róla. A festékhez sikerült pár helyen száradás előtt hozzáérnem, remélem ezt idővel kinövöm. :)

Ez volt a kép, ami alapján próbáltam megformázni a figurát, és eltalálni a rajzfilm hangulatát :

Ferrari és horgász torta

Múlt héten hivatalosan nem volt tortám, így végre pihenhettem egy kicsit. Na jó, egy tortát azért sütöttem a férjem szülinapjára, de azt szigorúan fondant nélkül. Finom volt, nem kellett kerülgetni az édes cukormázat, tejszínes citromkrém volt benne, és a piskótában raktam egy kis mandulalisztet is. A recept még nem tökéletes, sok lett bele a citromlé - mondjuk nekem és még pár citromrajongónak ízlett -, de ha sikerül kikísérletezni az optimális mennyiséget, biztos bekerül a gyakran készítendő krémek közé.

Ez a hétvége aztán 4 tortát hozott, és most először nagyjából elégedett is vagyok velük, pedig nem sok időm volt a gyerekek betegsége miatt. Mivel a pillecukrom elfogyott, és a boltban sem kaptam, gyors fejszámolás után rendeltem pár csomag Unidec-et az M-Gel-től. Kiderült, hogy árban ugyanúgy jövök ki, mintha bekeverném magamnak a masszát, és még az időmet sem rabolja. Mit mondjak róla...hát nem lettünk nagy barátok, de igazából ellenségek sem. Érdekes az állaga, a gyurmához hasonlítanám, kicsit viasszerű. Nem rugalmas, mint a fondant, teljesen más vele dolgozni. Inkább kenődik, emiatt szép simára lehet vele burkolni az egyenletlen felületet is. 

Az első tesztalany ez a Ferrari torta volt. Jó sok időt töltöttem vele, pedig első ránézésre nem tűnt bonyolultnak. Tény, hogy a saját dolgomat nehezítettem azzal, hogy emeletes verziót készítettem, de nekem jobban tetszett ez a típus. Az eredeti itt található: Ferrari torta. Az alsó rész csokis, az emelet oroszkrém ízű volt. 


A alapot és a tetejére az emblémát 1 nappal korábban legyártottam, hogy ne késő éjszakáig kelljen fent lennem a díszítéskor. Így este már "csak" a bevonás volt hátra, majd összeraktam a bevont emeleteket (megfelelő merevítéssel), kivagdostam a számokat. A feliratot is Ferrari betűtípussal akartam elkészíteni, de sajnos nem volt már rá 2 órám, így maradt a betűkiszúró. Jó nehéz lett, szerintem megint túllőttem a kért méretet. 

A színét szerencsére sikerült eltalálnom. 4 féle színt gyúrtam bele napokon keresztül, várva hogy sötétedjen, és elérje ezt a pirosságot. Először porfesték került bele, eper- és málnapiros. 1 nap múlva még mindig mályvaszerű volt, így ment bele egy kis Wilton piros és Wilton karácsony piros. Jó volt ebből a szempontból az Unidec, mivel a struktúráját sem változtatta meg, a fondant már rég töredezett volna ennyi festéktől.

Az oldalán látszik, hogy szenvedtem még az Unidec-kel, itt ott repedezett, de összességében elégedett vagyok vele. 

A horgász torta egy nagyon kedves ismerősöm apukájának készült. A figurát szintén hamarabb legyártottam. Mostanában több időt hagyok a figuráknak, az alapot hagyom egy napig száradni (fondantba gyúrok jó sok keményítőt, így hamar megy), és utána már bátran tudom öltöztetni, díszíteni őket.


Ennél a tortánál avattam fel először az airbrush-t, és ahogy mindenki, én is imádom. :) Nagyon jó vele dolgozni, abba sem akartam hagyni a fújást, ide is még egy pici, meg oda is, néhány buborékszerű képződmény is... Látszik, hogy még sokat kell tanulnom vele kapcsolatban, de nagyon-nagyon jó, és biztos sokat fogom használni. 1 nap alatt szívja be a burkolat a festéket, és akkor már nem ragad tőle. 

A díszítést nem akartam túlcsicsázni, időm sem volt nagyon. De nekem így is tetszik, a színe is jó, pedig sima Szilas-sal fújtam. Ezen a hétvégén tényleg jó volt tortázni. :)

2011. október 9., vasárnap

Manchester United torta

Sajátos kategóriába tartoznak szerintem a focicsapatok címerei. Nem túl kreatív munka egy ilyen torta díszítése, viszont nagy precizitást és figyelmet érdemelnek. Nem is rajongok értük túlságosan, viszont kihívásnak tökéletes. 


Ez a csupacsoki-torta a családba készült. Külön kérés volt a fekete alap, és erről a megrendelőt a belegyúrt festék mennyiségének ecsetelésével sem tudtam elriasztani. Két dolog miatt nem szeretem a feketét, egyrészt egy normál tortához kb. fél tubus Wiltont szoktam begyúrni, másrészt a fondantot is kikezdi. Amúgy sem vagyok mostanában túl szerencsés a fondant állagával, és a burkolással. Amikor legelőször megláttam a címert, hirtelen az villant be: OSTYA! Minden nap ez motoszkált a fejemben, mert eléggé elrettentett a rengeteg betű, ami ki kéne vágnom, valamint a torta nem is volt túl nagy, és így elég nehéz a szikével dolgozni.

A torta megsütése már rutinnak számított, emlékszem régen mekkora kihívás volt egy torta, a mostaniaknál viszont a nagy meló a díszítésnél kezdődik. 2 nappal korábban elkészítettem a fekete fondantot, hogy legyen ideje a fekete színnek kibontakoznia. A héten megjött az airbrush készletem is, már alig várom hogy kipróbálhassam, ennél a tortánál akartam beizzítani, de sajnos folyékony fekete festékből most mindenhol hiány van, és az Ázsia bolt is természetesen a héten volt zárva a költözés miatt. Meglepő módon a fondant állaga a festék ellenére jó lett, nem töredezett, és a burkolással is pikk-pakk megvoltam. Tudomásom szerint csak annyit változtattam az előzőekhez képest, hogy másik márkájú kókuszzsírt használtam, ez elég lett volna? Teljesen simára sikerült a burkolat, még azon is elgondolkoztam, rakjak-e az aljára piros "szalagot", mert ott sem gyűrődött meg.

Díszítéskor beigazolódtak a félelmeim, kb. 3,5 órán keresztül tartott a vagdosás, igazítás, ragasztás. Soha többet Manchester United torta! :)

2011. október 3., hétfő

Bogyó és Babóca torta

Na hát erről a tortáról sok mindent tudnék írni, főleg a bakikról,  de inkább rövidre fogom. :)

Szóval ezt a Bogyó és Babóca tortát az egyik barátnőm a két éves kislányának kérte. Abban egyeztünk meg, hogy lehetőség szerint legyen 3D-s. Az ízek egyeztetésekor még bele sem gondoltam, hogy lehet nem túl jó ötlet, hogy az egyik része túrós-tejszínes lesz, de erről kicsit később.


Szóval szerdán kiderült, hogy jobb lenne szombatra a torta, én pedig beleegyeztem, így a vasárnapom végre tortamentes lehetett.. Mindig rájövök, hogy én nem vagyok képes arra, hogy egy éjszaka 2 tortát feldíszítsek normálisan, ép ésszel. Írtam egy listát, mikor milyen műveletet csináljak (délben és este a gyerkőcök alvásidejében tudok csak tortázni), és nekiláttam. Sima tepsiben sütöttem meg a Kiskukta féle piskótát 6 tojásból, majd nagyjából elfeleztem, és megtöltöttem csokis illetve túrós-citromos krémmel. Dermedés után kivágtam a figurákat, majd talpra állítottam őket.

Bogyót egész jól lehetett faragni, ő szerencsés volt a maga csokikrémével. Babóca nem volt ilyen mázlista, először is kicsit ferde lett, de ezt a faragással orvosolni lehetett. Aztán azt képzeltem, hogy a fejét majd megállítom egy jó vastag szívószállal...hát nem, a túrókrém nem túl masszív dolog ugye...inkább én vágtam le azzal a felkiáltással, hogy amúgy sem fér be a hűtőbe egészben, és különben is burkolás után a fondant majd masszívabbá teszi.


Éjjel 11-kor el is kezdtem a bevonást, a könnyebbik utat választva először a cseresznyét, majd Bogyót vontam be. Szembesültem közben azzal, hogy a hűtőm nem elég széles kettőjüknek, így immáron felhúzott lábbal ették a cseresznyét. Babóca sajnos így kicsit tömzsi lett, de nem volt ideje, hogy ezt megreklamálja...jött a fej bevonása, majd ráraktam a nyakára, megemeltem...és pufff...a fej átfordult, és tompa puffanással az asztalon landolt...túrókrémes volt, így nem túl kerek formában. Inkább olyan ufo formában. Az egyik oldala esés közben hozzáért a festett hátához, így rózsaszín lett. Éjjel 2 óra volt, úgyhogy kétségbeesés helyett röhögtem. Maradék torta már nem volt, fehér fondant vagy félmaréknyi. Unokatesóm javaslatára (aki 1 órával korábban érkezett meg Olaszországból, így nálunk aludt) az ufót visszaformáztam nagyjából gömb alakúra, majd a maradék fondanttal ismét bevontam a fejet. Hát ilyen lett...kicsit tömzsi, de azért kizárásos alapon mégis csak Babóca. :)

Remélem, most lesz egy kis pihenés torta fronton, és kicsit nyugodtabb körülmények között tudok tortázni, mert sajnos ha visszanézem előző heti termést, rájövök, hogy régebben valahogy szebben ment a bevonás. Lehet, mert más a pillecukor, vagy más zsiradékot használok, vagy csak én vagyok más, de jó lenne végre nyugodt fejjel tortázni ismét egy kicsit..amíg lehet, és nem kezdődik a dolgozó anyuka korszak...

Mickey egér és Bibi Blocksberg, avagy a négyévesek hétvégéje

Ezen a hétvégén összesen 3 tortám volt, és valamennyi ugyanarra a napra - na majd erről írok bővebben a következő bejegyzésemben. Ez a két torta az egyszerűbbek közé tartozott.

Mickey egér a sógornőm kislányának, Rékának készült. Mivel nem szeretek (és nem is nagyon szoktam) egy tortát kétszer elkészíteni, illetve kezdek rákapni a festésre, ezért a torta bevonása után ecsetet ragadtam, és nekiláttam. Imádok festeni, rájöttem. Nem azt jelenti, hogy tudok is, de imádom, megnyugtat. A sablont kicsit összevágtam, Mickey egeret a gugliról, a 4-es számot a Wordből szedtem, majd összevágtam őket, végül Mickey még egy kis ünnepi fejfedőt is kapott, na meg néhány szerpentint. 


Bibi Blocksbergről - bevallom - korábban még nem hallottam, és nem is nagyon tudtam nagyon extrát kitalálni hozzá. Mivel túl sok lett volna a festésből, ezért a nálam már megszokott összevagdosós technikával csináltam, majd a végén került még rá egy kis arany színű lüszter festék is. Nem nagyon akartam túlbonyolítani, főleg hogy időm sem volt rá, így oldalt is egy egyszerű díszítést kapott. Mesi - ő kapta korábban a cirkusz tortát is - állítólag teljesen odavolt érte (na ez nem az én érdemem, hiszen a kedvenc mesehőse volt rajta). 


Nagyon örülök, hogy elkészíthettem, kaptam fotókat is az ünnepségről és Mesi boldog arcáról, ilyenkor én is már máshogy látom a tortát. Talán azért sem voltam vele elégedett, mert korábban egy 3D-s cirkusz tortát is készítettem ennek a kislánynak, és ez a torta ahhoz képest túl "kétdimenziós" volt.

Díjat kaptam...jó régen...

Ezt a díjat már elég régen megkaptam (vagy 2 hete). Valahogy mostanában állandó időzavarban vagyok, sok dolgom volt az elmúlt 2 hétben, az alvásidőm kb. a felére csökkent, és mire ideértem volna, inkább az ágy felé vettem az irányt. Most, hogy továbbadnám, látom már mindenki megkapta, szóval továbbadni csak egy embernek szeretném. 

Szóval akiktől kaptam: TejszínhabMariszGabi, még egyszer nagyon köszönöm, hogy gondoltatok rám!!!


Akinek pedig továbbadom, ő Lizi, aki nemrég kezdte a tortázást, és már most nagyon szépeket alkot. Volt szerencsém vele találkozni, és egy nagyon kedves hölgyet ismertem meg benne. Csak így tovább, remélem még sok torta kerül ki a kezeid közül!!!

2011. szeptember 25., vasárnap

Eper és cirkusz torta

A rázós hét kezdő és lezáró tortája. Mindkettő házi csokikrémmel volt töltve. Azt vettem észre, hogy amióta tortákat sütök, egyre kevésbé kívánom az édeset. Kész fogyókúra. Főleg hogy közben még időm sincs enni. :)

Az eper alakú tortát egy Szamóca becenevű lány kapta. Általában félek a faragott tortáktól, mert ki tudja mi lesz belőle egy erőteljes vágásnak köszönhetően, de szerencsére egész jól sikerült. Bevallom, a gyerekeimen szoktam tesztelni őket, ha felismerik, nincs gond, ezt a 2 éves lányom validálta. :)



A cirkusz torta egy 4 éves kislánynak készült. Sok ilyen torta kering a neten, szóval nagy meglepetést nem okozok vele szerintem. Téglalap alakú piskótából vágtam ki 16 cm átmérőjű köröket, 11 lapból raktam végül össze. A sátortető faragástól féltem nagyon, hogy ne legyen ferde, fogpiszkálókkal jelöltem be az oldalán a 8 cm-es magasságot, meddig vághatok. A csíkokat külön raktam fel rá, ez volt a leginkább macerás része. A figurakészítést még gyakorolnom kell, de a fiam felismerte őket, szintén átment a teszten. :)

És a kis ünnepelt boldog arca...csodálatos érzés ilyen képeket kapni. :)


Csajos torták: Minnie, Jázmin és Hello Kitty

Húzós hétvége volt a mostani, vagy inkább húzós hét. Ha visszagondolok mit csináltam a héten, egy szó jut eszembe: tortáztam. Reggeltől estig. Kedden összeírtam a teendőket, melyik napszakban mit kell csinálnom, hogy a gyerkőcökre is jusson idő. Reggelre jutott mindig a piskótasütés, krémkeverés, alvásidőkre a díszítés. Nagyon kemény volt, azt hiszem kipurcantam. Soha többet 6 torta! Sőt 5 sem! Sőt szeretnék megmaradni a még kevesebbnél, mert tényleg kikészít, nem tudok annyira koncentrálni, felkészülni rájuk. Nem akarom, hogy a torták mennyisége miatt sokalljak be, miközben imádom ezt csinálni.
A héten ketten is dupláztak, 2 tortát kértek, ezért torlódott össze ennyi, de amikor visszanézem a képeket (mint a japán turisták :)), jóleső érzés tölt el. Szóval lássuk a csajos tortákat:

Sógornőm főnöknője konkrét elképzelésekkel érkezett, volt egy torta amit kinézett a Cakecentral-on, és volt egy egyedi kérés: Jázmin és Aladdin képe a lámpáson.


20 szeletes tortát kért (ami kb. 30-ra sikeredett) sima piskótával, túrókrémmel, a lámpást pedig a Sport szelet nevű sütiből készítettem (ennek jobb tartása van, mint a kókuszgolyónak, masszívabb lesz). Először csináltam márványos fondantot, nem voltam oda érte eddig, de nagyon tetszett az elkészítése. Hibázni nem lehet, ez az egyetlen buktató, elsőre jól kell kinyújtani, különben ugrott a márványos minta, vagy újra gyúrhatjuk sötétebbre. A festést imádtam, kezdek beleszeretni, bár nem vagyok őstehetség, de nagyon ki tud kapcsolni. A lüszterfesték, amivel a lámpást kentem le, szintén nagy élmény volt, szinte láttam, hogy párolog festés közben az alkohol. A lámpásnak akartam egy talapzatot is, de utólag visszarettentem, hogy nem lesz elég masszív, így viszont elég tömör lett szerintem alul, jobban le kellett volna kerekítem. Összességében nagyon jó élmény volt ez a torta. Nagyon féltem tőle, de bőven kárpótolt a sok újdonság.

A Minnie torta szinte utolsó pillanatban esett be, a Jázmin hercegnős mellé kellett csinálnom. Itt is kérés volt hogy fessem Minnie egeret, örültem neki (bevallom, csak amikor már kész volt). Korábban fondant kivagdosással oldottam meg az ilyen kéréseket, de sokkal nagyobb öröm festeni. A torta nagyon csajos lett, szerintem kicsit túlzásba is estem az alján a egérfüles mintával meg a masnival. Erdei gyümölcsös krémmel töltöttem.


Hello Kitty: barátnőm kért meg, hogy Mack kamion mellé készítsek egy ilyen tortát is egy másik kis ünnepeltnek. Sok verziót végigvettünk, végül a figurásnál maradtunk.
Utólag ezt is lehet festeném, vagy más formát adnék neki, de lehet csak azért, mert már van egy hasonló tortám. Fényképezés után még raktam pár virágot az oldalára, hogy ne legyen olyan üres. A torta eperkrémmel készült. A legszebb visszajelzés az volt, hogy az egyik vendég, aki nem szokott tortát enni, és nem szereti a csokikrémet sem (ami a Mack torta krémje volt), mindkettőből evett. :)


Sokat emlegettem már Mack kamiont a Verdákból, sajnos borzasztó képeket sikerült róla csinálnom (amúgy sem lett a legjobb művem, a burkolás katasztrófa lett, ideje beszereznem egy airbrusht), ha kapok róla jobb képeket, felrakom azt is.

2011. szeptember 17., szombat

Verdák - Matuka torta

Szeptember úgy tűnik Verdás hónap, most tartok a negyedik ilyen tortánál, és még hátravan Mack a jövő héten.


Az az igazság, hogy elég döcögősen indult az elkészítése, az előző heti 5 torta után leeresztettem, és nem bírtam magam felpörgetni. Mindig előre szoktam picit dolgozni, ebben az esetben korábbra vehettem volna a vontató rész gyártását, illetve a fondantot sem az utolsó pillanatban kellett volna készítenem, színeznem, de valahogy nem volt kedvem semmihez. Remélem, túl leszek ezen az alkotói válságon, mert sajnos az egész közérzetemre kihat.

Lássuk inkább a tortát. :) Sima piskóta, gesztenyés-tejszínes krém. Szerencsére állítható a szögletes tortaformám, így Matuka elég méretarányos lett. Sütés, töltés, 3 részre vágás, utasfülke felrakása, máris Matukás lett. :) Valójában nem igényel sok energiát a faragása, inkább azután kellett figyelni, hogy a vajkrémmel mindenhol lekenjem a gesztenyekrémet, ne oldja fel később a bevonatot. A bevonás talán azért macerás, mert magas az utasfülke, így vigyázni kellett hova igazgatom a fondantot, illetve figyelni, ne szakadjon el sehol.


Mivel nagyon a végére hagytam a vontatóállványt, kötelet, ezért sebtiben dobtam össze, a fondanthoz jó sok keményítőt gyúrtam, így hamar szárad. Raktam bele merevítésként saslikpálcát, hogy ne törjön össze.

Ezután kék és zöld festékkel kicsit megfestettem az oldalát, majd kakaóporral raktam rá egy kis rozsdás hatást. A szájával elég sokat pepecseltem, igyekeztem, hogy minél Matukásabb legyen. Igazából azért vagyok bajban az autókkal, mert miközben készítem, sosem vagyok egészen biztos, hogy az lesz belőle, amit tervezek. Az utolsó részlettel lesz egyben a torta, számomra nincs köztes állapot.

A megrendelőnek nagyon tetszett, remélem az ízével is elégedettek lesznek.

2011. szeptember 10., szombat

Verdák torta újratöltve

Még hónap közepe sincs, és már a harmadik Verdák témájú tortát készítettem. Hátravan még Matuka jövő héten, és még nincs vége a hónapnak. :) Igyekszem azért mindig valami újat csinálni, nem szeretem az ismétléseket.


Ezt a tortát először be sem akartam vállalni, mert ez volt az ötödik zsinórban a héten, aztán kiderült, hogy a cukrászda ahonnan rendelni szoktak, az esküvő szezon végével bezár. Úgy döntöttem, csinálok egy egyszerűsített verziót, az még belefér az időmbe/türelmembe. Hát ez lett belőle, jól megbonyolítottam. Nem tudom, mennyivel egyszerűbb mint egy faragott Villám, de szinte ugyanannyi időm ráment. 

Megegyeztünk, hogy figurát nem csinálok rá, azt majd a megrendelő rak rá, én a fiam járgányával fotóztam. Belül sima piskóta volt a szokásos házicsokikrémmel. 

Tündéres torta

Egy korábbi tortám másolata volt az eredeti kérés, szerencsére ez lett belőle. 

Gluténmentesen készült, sajnos rizslisztet nem kaptam hozzá, így maradt a kukoricaliszt. A színe szép sárga lett, szerintem finom is, a jellegzetes ízét reméljük elnyomja a tömény csokikrém, és burkolat.


A torta eredetijét a flickr.com-on találtam. A kreatívabb tortáknál erősen hagyatkozom még az elkészült tortákra, kíváncsi vagyok mikor alakul ki a saját stílusom. Egyelőre még nem találtam, próbálkozom, van ami tetszik, van ami nem. A figurakészítésben is még elég hiányosak az ismereteim, gondban vagyok arányokkal, de igyekszem tanulni. Most arra jöttem például rá, hogy a figura testét érdemes előre legyártani, fektetve kiszárítani, és utána már nincs gond azzal, hogy össze akar esni.

Sokat nem is tudok írni erről a tortáról, hiszen nincs benne semmi buktató, a díszítés a meghatározó. Annyi "extrát" vittem talán bele, hogy a tündér haját sodrás után fogpiszkálóra csavartam, majd szinte rögtön fel is ragasztottam a fejére, így szép loknis lett.

A dinnyelakó kukac tortája

2 lányos tortát készítettem ezen a héten.

Az első egy kukacos dinnye torta, egy 4 éves kislány egy éve nyúzta érte az anyukáját. Kb. 17*35cm-es piskótát sütöttem, megtöltöttem túrós-citromos krémmel, majd hagytam dermedni fél napot. Ezután kettévágtam, egymásra helyeztem őket, és körbefaragtam. A leeső részekből raktam a tetejére is.


Át sem gondoltam, hogy fogom ezt burkolni, csak akkor szembesültem vele, amikor már azt számolgattam, mekkorára nyújtsam a fondantot. Mivel a magasságához képest nem túl széles a dinnye, ezért felülről esély sem lett volna elsimogatni a bevonót. Így körben burkoltam le, majd a maradékot a tetejére hajtottam. Ezzel ugrott az  az elképzelésem, hogy a dinnye csíkjait festeni fogom. A bevonót hullámos lett, ki kellett belőle vágni darabokat, és ezt el kellett tüntetni valahogy. Így maradt a képen látott megoldás, csíkokat vágtam, amiről szikével tépdestem le darabokat.

Mit csinálnék másképp, ha most állnék neki? Fektetve raknám a dinnyét, így dinnyeszerűbb is lenne, és megoldódna a burkolás kérdés. Vastagabb csíkokat festenék rá (akkor ugye festhetnék is, nem lenne hepehupás a burkolat). 

A visszajelzések szerencsére pozitívak voltak, a kislány állítólag teljesen odavolt a kukaclányért. :)

BMW jel torta

Kicsit vicces visszagondolnom arra a kb. 1 hónappal ezelőtt kelt bejegyzésemre, amelyben arra panaszkodtam, hogy szétesek a heti 3 tortától. Ezen a hétvégén 5 tortát vállaltam el, és négyet mondtam vissza fájó szívvel. Valamennyi újdonság lett volna, de muszáj volt, mert nem fért volna bele a gyerkőcök mellett. Lehet 100 torta múlva már könnyebben mondok nemet, amikor már csak az unalomig ismételt tortákat csinálhatom :)

Szóval az első torta egy BMW jel volt. Sima piskóta a Vili féle házicsokikrémmel. Én egyszerűen imádom ezt a krémet, ahogy mindenki, aki megkóstolja. Nem szeretem a vajas krémeket, de ezen észre sem veszem, mert hihetetlen mennyiségű kakaó nyomja el. Sajnos a 20%-os kakaóporom elfogyott, és csak 12%-osat tudtam belerakni, nem is volt olyan intenzív. Másnap el is mentem az Ázsia boltba, vettem 5 fél kilós csomagot belőle, hogy kitartson egy ideig.


A díszítésben az egyedüli nehézség, hogy a fekete kör tényleg kör legyen, ne ovális. :) Úgy raktam rá, hogy sima papírsablont rajzoltam körül, arra kicsit feltapadt a fondant, így át tudtam emelni a tortára, és meg is tartotta nagyjából az alakját. Ezek után már nem lehetett elrontani.

2011. szeptember 3., szombat

Menyasszonyos torta leánybúcsúra

Egy szolid leánybúcsús torta volt a kérése a férjem kolléganőjének. A menyasszony részére kért egy minitortát. A CakeCentralon találtam egy gyönyörű festett tortát, ami mindkettőnknek nagyon tetszett, így megegyeztünk, hogy ez lesz az alapja az enyémnek is.

Levelezés közben kiderült, hogy kellene még mellé 2 normál, burkolat nélküli torta. Több levélváltás, és képek nézegetése után végül egy emeletes torta mellett döntöttünk, aminek a tetejére kérték ezt a gyönyörű rajzot. 


Ez volt az eddigi legnagyobb tortám, féltem is tőle, a burkolás miatt, a súlya miatt. Egy 28cm és egy 21 cm átmérőjű piskótát töltöttem meg csoki, és eperkrémmel, majd lekentem vajas porcukorral. A fondant most nem margarinnal, hanem kókuszzsírral készült, hogy szép fehér legyen. Ezután is ezt fogom használni, mert most látszott igazán, hogy az eddigi fehér nem is volt annyira fehér. A burkolás után a torta alját átraktam egy 32 cm átmérőjű, öntapadós fóliával bevont farostlemezre. A torta felső részét csak a kép festése után helyeztem rá, természetesen kellő megerősítéssel (jó vastag szívószálakkal).


Amikor ecsetet ragadok, mindig rájövök, mennyire szeretek festeni, még ha nem is igazán tudok. Valójában attól féltem leginkább, hogy ha hibázok, nem nagyon tudok korrigálni, hiszen a burkolatot csak lebontással tudom javítani. A stílust még a megrendelővel leegyeztettük, díszítés közben igyekeztem, hogy elegáns legyen, de mégsem túl hivatalos, ne nézzen ki esküvői tortának. Ezért csak néhány virágot raktam rá, azt is inkább elszórva.

A torta végül 7 kilót nyomott, reméltem, hogy nem szakad le alatta a hűtő polca. Végül ezt megúsztuk, és nagyon remélem, hogy a menyasszony és a vendégsereg elégedett volt.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...