Biciklis torta

Néhány hete azon fogadkoztam, hogy nem vállalok 3 tortát egy hétvégére. Ezt végül is sikerült teljesítenem, mert nem hármat, hanem négyet kellett legyártanom 6 nap leforgása alatt. Nem tudom, mások hogy tudnak néha 10-15 tortát is elkészíteni hetente, de ennél a tortánál kicsit elúsztam a teendőkkel. 

Az utóbbi 4 tortámnál már részletes tervet, és rajzot készítettem előre, hogy ne díszítés közben, éjjel gondolkodjam a következő lépésen. Jól is ment, viszont most már kapkodtam. A bevonót is utolsó nap készítettem el, pedig szeretem legalább 2 nappal korábban elkészíteni, beszínezni, hogy állásában elérje a kívánt árnyalatot. A biciklis sablonját is este 9-kor találtam meg itt, és milyen jó, hogy megtaláltam, mert így legalább arányos lett, nagyban megkönnyítette a munkámat. Átrajzoltam a monitorról, majd szétvagdostam, és így könnyen ki tudtam vágni a biciklis darabjait.

Valamiért lassan ment egyébként, ha most ránézek, nem is értem, mit díszítettem rajta 4 órán keresztül, voltak holtpontjaim, úgy érzem, szétaprózódtam a torták száma miatt. A tortát egyben burkoltam le, majd az utat-füvet ráburkoltam. Ezzel jól meg is szívattam magam, mert lett volna egy törésvonal a biciklis testében, így azokon a helyeken alá kellett burkolni. Miután a biciklis összeállt, már gyorsan mentek a dolgok. Az oldalára eredetileg célszalagot, és embereket terveztünk, de éjjel egykor már csak néhány fát, és házat volt erőm rárakni. 

Összességében tetszik a torta, a színei fiús irányba vitték el. Remélem tetszeni fog az ünnepeltnek is, aki egyébként rendszeresen versenyez, és a biciklis ruhája és kerékpárja is az ő felszerelését hivatott szimbolizálni.

A torta egyébként túrós-vaníliás ízesítésű volt, sima piskótában. 

Angry Birds torta

Nem is tudom, hol kezdjem, annyi minden kavarog bennem ezzel a tortával kapcsolatban.

Először is, imádtam minden percet, mialatt ezzel a tortával foglalatoskodtam. Jó nagy munka van benne, nem kevés munkaórával. Több lépcsőben készült, először a figurák, majd az állvány, csúzli,kiegészítők, és végül maga a torta. Mielőtt elkezdtem, rengeteg tortát néztem meg a neten, illetve játszottam is a játékkal néhányat, hogy  egy igazi rajongónak ne okozzak csalódást, főként ne a szülinapján. A torta eredetije egyébként itt található, annyira megtetszett, hogy nem sok mindent változtattam rajta. A figurákat helyeztem el másképp, mert a játékban így szerepelnek.

Aki azt akarja, hogy sikerélménye legyen a figuragyártásban, ajánlom neki ezeket a madarakat, malackákat. Egyszerűek, és a végeredmény szerintem nagyon látványos. Csak gombócolni, köröket szaggatni kell, és már kész is van. Az egyedüli nehézség az, hogy hogy jó sok kell belőlük. Korábbi hibáimból tanulva, most mindig azzal kezdem a figurakészítést, hogy keményítőt gyúrok a pillecukor fondanthoz, így hamar megszáradnak, nem folynak szét. A csúzli, és az állvány is 1 nap alatt kőkeményre száradt így. Mindkettőhöz merevítésképpen jó vastag szívószálat használtam, így volt tartása, nem dülöngélt. A csúzlihoz a szívószál egy részét kettévágtam, majd ipszilont formáztam belőle, hogy semmiképp se törjön el.

A torta sima piskóta volt, csokikrémmel töltve. Étcsoki ganache-val kentem le, majd dermedés után leburkoltam az oldalát. Igyekeztem az alját szépen eldolgozni, hogy ne kelljen alulra szegély, mivel a felső minta úgyis ráfolyik az oldalára. Jó sok időbe telt, míg minden apróság a helyére került, főként a felirat vett el sok időt.

Az sajnos zavar, hogy az alapról a keményítő nyomait nem tudtam eltüntetni, így elég rusztikus lett, jobban szerettem volna, ha tömény fekete. Oldalról nézve sajnos nagyon látszik, hiába vizeztem ecsettel, felülről nézve nem annyira.

A 3 éves fiam teljesen kész volt, amikor meglátta, azt mondta, nem adja oda a tortát, kérjük meg a nénit, ne vigye el. :) Teljesen szerelmes lett ezekbe a madarakba.

Másnap megkaptam a visszajelzést is, a megrendelő azt írta, hogy össze-vissza fotózták, és csodájára járt mindenki. :) Ilyenkor repes a szívem, és legszívesebben ezzel foglalkoznék minden időmben. Nagyon nem várom azt az időszakot, amikor vissza kell mennem a gyerkőcök mellől dolgozni, és ez a hobbi háttérbe fog szorulni. 

Aranyhaj és a nagy gubanc torta

Nagyon szeretem ezt a rajzfilmet, pedig a felkérés előtt - bár tudtam mi fán terem - nem sokat vártam tőle. Nem vagyok oda a hercegnős, csajos rajzfilmekért, de szeretek alaposan felkészülni minden tortához, ezért megnéztem egyszer. Aztán még egyszer, és még egyszer, és még párszor biztos meg fogom, már csak a gyerkőcök miatt is :). Szerettem volna sokkal több motívumot rárakni, ami a filmben szerepelt, de a tornyos verzió miatt sok mindent le kellett hagynom.

Rengeteg Aranyhaj torta van a neten, a többsége tornyos, műanyag figurás, így nem én találtam fel a spanyol viaszt. Viszont bajban voltam már az elején azzal, hogy a Disney figurák kidolgozottsága miatt nem mertem vállalni a figuragyártást. Műanyag figura híján végül maradtam az ostyánál, tudom hogy sokat ront az összképen, de mindenképp jobb, mintha én csináltam volna őket. :) Pascalt, a kaméleont formáztam meg egyedül, a fiam felismerte, pedig még nem is látta egyben a rajzfilmet, fél tőle. Ennek ellenére a figurák neveit kívülről fújja. :)

Legelső lépésben a tornyot készítettem el, és itt köszönet illeti Gabit, akinél az RKT receptjét találtam. Ez egy puffasztott rizs, pillecukor keverék, ami könnyebb mint egy kekszmassza, így a tortám nem lapult be a torony súlya alatt. Ebből az anyagból köröket vágtam egy szaggatóval, majd étcsokival ragasztottam össze. Dermedés után csak a tetőt kellett recés késsel körbefaragni, majd étcsoki ganache-val burkoltam, mint egy normál tortát, és díszítettem. Az Aranyhaj ostyát kevés vajjal felragasztottam, majd köré raktam az "ablakkeretet". A hajjal azért voltam gondban, mert az ostyára semmit nem ragaszthattam, főleg nem vízzel, így a hajat az ablakkeretre kellett rögzítenem.

A torta alapja sima piskóta volt, málnás krémmel, betöltés után ragasztottam még rá pár piskótadarabot, amit megfaragtam, hogy kicsit dimbes-dombos legyen. Sajnos a képen úgy néz ki, mintha csak rosszul töltöttem, burkoltam volna a tortát, pedig most tényleg meg vagyok elégedve ezzel a résszel. A folyómederbe először kékre színezett tortazselét raktam, de kb. 20 perc úgy láttam, kezdi fellazítani a burkolatot, így gyorsan ledobtam róla, és inkább színezett vajas-porcukros krémet fodroztam rá. Flynn Ridert és Maximust is vajas porcukorba állítottam, majd felraktam a többi díszt is. 

A torony sajnos elkezdett dülöngélni, mivel az RKT ellenére sem könnyű, hiába fixáltam ahogy kell 3 helyen is saslikpálcával (vastag szívószálat sajnos nem tudtam dugni utólag a rizses anyagba), a súlypontja miatt erősen billegett. Szállításkor szúrtam még bele egy pálcát a dőlésirányba, remélem kibírta az utat.

Összességében elégedett is vagyok vele, meg nem is, mert sokkal jobbakat láttam a neten, és nekem csak ennyire futotta. Sok mindent másképp csinálnék utólag (hány blogon, hányszor olvastam már ezt!!!), de igazából a toronnyal gyűlt meg nagyon a bajom. Na meg a fényképezéssel, az éjszakai fényviszonyok, a kapkodás nem tettek túl jót neki.

Egyébként most is érzem, hogy nem nekem valók a csajos torták. A megrendelőnek viszont annyira tetszett, hogy már beharangozott szeptember végére egy festett Aladdin-Jázmin tortát...

Axolotl "vízi kutya" torta

Azt hiszem ez eddig a legkülönösebb tortám. Kíváncsi vagyok, hányan vannak, akik rögtön felismerik. Bevallom, én sohasem hallottam erről az állatkáról, amikor legelőször olvastam a kérést, azt sem tudtam mit kezdjek vele. A neten 1db! torta van fent eddig, szóval elmondhatom, hogy én publikálhatom a világon a második axolotl tortát! :)

Hogy készül az axolotl torta? Négyzet alakú tortát sütöttem, túrós-citromos krémmel töltöttem meg, majd néhány órás dermedés után "belevágtam".

Mivel szeretek mindent faragott tortát arányosan csinálni, ezzel bajban voltam, mert annyira vékony ez az állat, hogy nem sokan laktak  volna jól belőle. Így a méreteket kicsit eltoltam, pakoltam rá egy kis oldalhájat, és ez lett belőle. Amikor kifaragtam, leginkább egy krokodil jutott róla eszembe. Lekentem vajas porcukorral, rózsaszín csíkokból bordát készítettem neki, majd burkoltam. 

Még korábban megcsináltam a "fejdíszt", jó sok keményítőt gyúrtam a rózsaszín fondantba, hogy hamarabb száradjon, majd vastagabb csíkokat sodortam belőle, és saslikpálcát szúrtam bele. 

A legutolsó (jó hosszú) mozzanat az volt, hogy piros fondantot nyomtam át fokhagymanyomón, és az ragasztottam a "fejdíszre", beleszúrtam az állatka fejébe, és imádkoztam, nehogy lehulljon róla az összes.

Amikor elvitték a tortát, még rajta volt. :) Remélem épségben odaér az ünnepelthez, főleg hogy még előtte áll egy kb. fél órás busz út. 

Így néz ki egyébként az eredeti állatka:

Herbie torta

Ahhoz képest, hogy 1 hete még azt sem tudtam, hogy állnék neki egy autó megfaragásának, immár a második autómat készíthettem el. Bátyámék jöttek fel hozzánk néhány napra, és ezt kérték az 1 éves kisfiuknak, Bencének utó-szülinapi ajándékként.

Szokás szerint kaptam az alkalmon, mert ilyen feladatom még nem volt. Menet közben jöttem rá, hogy ez a típus mennyivel bonyolultabb, mint egy modernebb autó, legalábbis nekem. Pedig még le is egyszerűsítettem a kerekeinél a lágy krém miatt.

Ugyanúgy kezdtem neki, mint a Calibrának, pontos méretek beszerzése, arányosítás. Végül egy 6 tojásos piskótát sütöttem (26x31-es méretben), 1,5 adag tejszínes gesztenyekrémmel töltöttem meg. Dermedés után félbevágtam, egymásra helyeztem. A körvonalait papír alapján szabtam ki, amit fogpiszkálóval erősítettem a piskóta oldalára. A sárvédők faragásával szenvedtem sokat, majd lekerekítettem az éleket. Sajnos a tejszínes krém nem a legideálisabb faragáskor, és erre már sokadszorra jöttem rá. Voltak olyan részek, ahol már a krémet faragtam, kentem formára. Számomra az a rossz a faragott tortákban, hogy a vajkrémmel lekenésig nem igazán látom, tényleg a kért formát alakítottam-e ki. 

Szóval lekentem, nyugtáztam, hogy azért felismerhető, majd este jött a burkolás, díszítés. Azt hittem hamarabb megy majd, aztán mikor abba akartam hagyni, és még utoljára megnéztem a neten a képet, jöttem rá, hogy még nincs ablaktörlő, visszapillantó, hátsó lámpa, lökhárító. Remélem így sem hagytam le róla semmit.

Opel Calibra torta

Barátnőmmel beszéltük meg néhány hónapja, hogy a bátyjának és a "sógornőjének" készítek egy-egy tortát. Az eredeti terv egy harsona és egy laptop lett volna. Nemrég úgy döntöttünk, hogy a testvére inkább a saját autójának kicsinyített és ehető mását kapja, míg a "sógornő" egy virágosat. Aztán felhívott a bátyám, hogy jönnének hozzánk látogatóba augusztus elején 4 napra, aminek egyrészt nagyon megörültem, mert utoljára másfél éve voltak nálunk (hát igen, Zalaegerszeg nem kis távolság), másrészt fájó szívvel lemondtam barátnőm tortáit. Szerdán hívott barátnőm, hogy a szülinap mégis most hétvégén lesz, és be tudok-e vállalni a már meglévőek mellé legalább egyet a tervezettből. Úgy döntöttünk, hogy én megcsinálom az autót, ők pedig a szomszéd leányzóval kreálnak egy szív alakú virágosat.

Nem tudom, más hogy van a faragott tortákkal, én minden alkalommal ülök a megtöltött piskóta előtt, és az irodalom érettségi jut eszembe. Akkor is ültem, és bámultam a táblán a 3 címet, és 1 órán keresztül járt az agyam melyiket válasszam. Most pedig ott ültem az első autóm előtt, és azon gondolkoztam, hol vágjak bele először.Miután lekaszaboltam egy csomó piskótát, még mindig azt néztem, hogy lesz ebből a szappantartó utánzatból autó. Úgy láttam, jobb ha abbahagyom a vagdosást, ezért gyorsan lekentem vajas porcukorral, és beraktam a hűtőbe. 

Elővettem az utolsó adag pillecukros bevonómat, és drukkoltam, hogy ne rontsak el semmit a bevonásnál. Szerencsére elég lett, és nem is szakadt el sehol. Felraktam az ablakokat, a díszítőcsíkokat. A autó elejénél elkövettem egy kis bakit, nagyobb kép alapján mértem be az arányokat, így elég fura lett. De a végeredmény kárpótolt, hiszen autónak néz ki a tortám, és az enyém. Örülök, hogy bevállaltam, de ígérem, soha többet három torta egy hétvégén. :)

Mutatok még egy képet a konyhámban folyó szigorú minőség-ellenőrzési folyamatról:

Na, megyek takarítani, mert úszik a konyhám a porcukorban. És éljen a mosogatógép! :)

Tegnap este f11-kor, még a szülinapi buliról felhívott az ünnepelt, és közölte, hogy a torta még mindig egyben van, és egy ideig egyben is lesz. :) Nagyon örült neki, nem engedte felvágni, az anyukája még a visszapillantó tükröt sem kóstolhatta meg. Még szerencse, hogy volt egy másik torta is, nem maradtak éhen. :) Ahogy már sokszor írtam, ezek a legszebb pillanatok ebben a "munkában", és ilyenkor érzem, hogy megéri a rengeteg fáradtságot.

Boldog Szülinapot, Atti!

Emeletes Mickey egér torta

Ezt a tortát szerencsére már jó előre pontosan leegyeztettük a megrendelővel. Az eredeti terv az volt, hogy kis módosításokkal a nemrég elkészített Mickey tortámat ismétlem meg. Sok email váltás után aztán szerencsére egy emeletes verzió mellett döntöttünk. Nem szeretek egy tortát kétszer elkészíteni, eddig csak az AS Roma tortával tettem kivételt.

A torta alul csokis, felül túrós ízesítésű volt, illetve 8 db Mickey témájú cupcake készült mellé. A legnagyobb kihívás az volt, hogy megfelelő méretű kör kiszúrókat találjak hozzá. Nem tudom, mások mi mindent használnak kiszúró gyanánt, próbálkoztam toll kupakjával, hagyományos kiszúróval, linzer belsejének kiszúrójával, kerek díszítőcsővel, mindennel. Nem kevés időmbe telt, amíg felkutattam mindent a lakásban, ami kerek volt, és elég vékony, hogy kört lehessen vele szaggatni. A Mickey fej megformázása ehhez képes pillanatok alatt megvolt. 

A cupcake receptet innen vettem, tömény és csokis, rá ugyanilyen tömény házicsokikrém került. A díszeket már korábban legyártottam, hogy legyen tartásuk.

AS ROMA torta újra, és egy díj

Mivel korábban már csináltam egy AS ROMA tortát, azért nem sok újat tudok írni az elkészítéséről. Egy kedves lány kért meg, hogy egy barátja 30. születésnapjára készítsem el. Mivel látta az előző tortát, és nagyon tetszett neki, pont ugyanolyanra kérte. Én pedig elkészítettem, mivel nagyon a szívemhez nőtt ez a címer a festegetés miatt.

Az elkészítése annyiban különbözött talán, hogy jobban izgultam, nehogy elrontsam, hiszen megvolt a minta, milyennek kell lennie. Annyit változtattam rajta, hogy az alsó díszítésnél kipróbáltam az új szegélykiszúrómat. Nagyon meg vagyok vele elégedve, sokkal egyszerűbb vele a munka, és látványosabb a végeredmény.

Reménykedtem, hogy a fénykép jobb lesz, mint az előző tortánál, főleg hogy azóta vettem pár fotókartont, meg új fényképezőgépem is van, de sajnos az éjszakai lámpafény nem kedvezett a színeknek. Gyerekek mellett viszont a nappali fotózás csak alvásidőben lehetséges, arra most nem volt lehetőségem. Na, majd a következőnél. :)

Majd elfelejtettem, díjat is kaptam Diától, köszönöm neki, hogy megtisztelt vele. Sajnos a blogjában eltűnt a hozzászólásom, de majd ott is pótolom. 

A díjat 10 olyan bloggernek kell továbbadni, akiket nemrég óta olvasok. Mivel mostanában nem sok időm van a gép előtt, ezért a díjat nem most adom tovább, hanem reményeim szerint a jövő héten.

Boroshordó torta

Nem hittem volna, hogy egyszer nekem is lesz egy ilyen felkérésem, hiszen Budapesten nem sok szőlősgazdával találkozik az ember, így nagyon megörültem, amikor barátnőm előrukkolt vele. Apukáját akarta meglepni születésnapja alkalmából, akinek van egy nagy telke, és hozzá egy szép borospincéje a Balaton mellett.

Először mákos verzión gondolkodtunk, végül a csokikrémnél lyukadtunk ki. Mivel a piskótát nem tudtuk eldönteni, ezért váltakozva sima és kakaós lapokat raktam.

A torta 9 lapból készült el, egy zománcos lábas, egy állítható tortaforma és egy légkeveréses sütő segítségével elég hamar. Nem kellett sokat faragni rajta, az alját nem is kerekítettem le annyira, hogy stabilabb legyen, majd étcsoki ganache-val kentem át. A burkoláson sokat gondolkodtam. A teteje egyértelmű volt, az volt az első lépés. Az oldalát először "deszkákból" akartam felépíteni, végül inkább egyben burkoltam az oldalát. Behúzogattam a deszkák szélét, majd marcipán mintázóval megrajzoltam az erezetet. Végül a mélyedéseket kakaóporral festettem be. Sajnos elég macerás volt, azért is, mert a függőleges festés miatt a kakaópor állandóan lehullott, így csak apránként tudtam haladni.

Összességében elégedett vagyok vele, bár következőnek valószínűleg sötétebbre színezném a fondantot, és kihagynám a kakaóporos festést.

Újabb díj :)

Sütimanó tisztelt meg ezzel a díjjal. Nagyon köszönöm neki a díjat, és az elismerő szavakat is :)

A díjhoz kapcsolódó szabályok:

1. Köszönd meg annak, akitől kaptad.

2. Írj egy bejegyzést.
3. Küldd tovább 12 blognak.
4. Értesítsd a kiválasztott blogokat.

Mivel már mindenki akit "ismerek" teli van díjjal, ezért nem keringetném tovább, ajánlom mindenkinek, aki otthon kreatívkodik bármilyen területen.