Szünet

Beláthatatlan ideig szünetet tartok. Besokalltam. Munka, gyerek mellett eddig az éjszakai alvásomat áldoztam fel. Egy ideje a szokásos gyerek torták találtak meg, úgy érzem, ezekben nincs meg az a kihívás, amit várok, hogy beáldozzam a szabadidőmet, az alvásomat, emiatt feszültebb legyek, és ezt a szeretteimen vezessem le.

Kell egy kis idő, hogy ismét megtaláljam önmagam, igazán el tudjak merülni a munkámban, amit szeretek, legyen időm MAGAMRA, és a torták felett görnyedés helyett inkább az egészségemmel törődjek.

Pillanatnyi felindulásból képes lennék mindent felégetni, de az eszem azt mondja, inkább egy kis szünetet tartsak, és tiszta fejjel végiggondoljam, hogyan tovább.

Köszönöm, hogy sokszor-sokan benéztetek hozzám, és annyi kedves szót kaptam tőletek, rengeteget jelentett.

Remélem még találkozunk.

Louis Vuitton táska torta

Nem sok időm van mostanában a blogomra, három hete időhiány miatt nem vállaltam semmit. Az az igazság, hogy kihívást jelentő felkérést sem igazán kaptam, így az egyre kevesebb időmet igyekeztem a szeretteimnek szentelni.

Ezt a tortát már régebb óta meg akarom mutatni, az egyik kollégámnak készült, aki a legvérmesebb kritikusom.  18 éves húgának kérte ballagásra, és a barátnőjével egyetértettek, hogy ez lehet a legtökéletesebb ajándék egy fiatal lánynak.

Egyeztettük a fazont, házi tojást adott nekem, hogy finomabb legyen, mindent megtett, hogy már csak rajtam múljon a torta sikere. Igyekeztem megfelelni az igényeknek, végül közös megegyezéssel 8/10-ben állapítottuk meg a végeredményt.

A torta lényege maga a festés, a faragás nem túl nehéz. Először sütöttem egy téglalap alakú piskótát, megtöltöttem krémmel, hagytam jó sokat dermedni. Majd keresztben félbevágtam, a két részt egymásra raktam (közé kevés krémet kentem), majd rövid - hűtőben - pihentetés után oldalra fordítottam, így egy 8 lapos függőlegesen csíkozott tortát kaptam. Kicsit kellett csak a tetejét lekerekíteni, majd jött a burkolás. Ez volt az első alkalom hosszú idő után, hogy a konyhámban a lélektani 26 fok fölé ment a hőmérséklet, így keményítőt gyúrtam a fondantba, hogy ne nyúljon-ragadjon annyira. Egész jól bejött, és a hűtőben sem izzadt annyira. 

A netről leszedett mintát átrajzoltam zsírpapírra, majd körbevágtam a formákat. Festés előtt a lyukas papírt ráhelyeztem a táskára, nagyjából meghúztam a körvonalakat, végül egyesével befejeztem a mintákat. Így nem lett ferde a festés, és méretarányos is lett. 

Elég pepecs munka volt, a kezdeti kis mintákat látva inkább még egyszer megrajzoltam a sablont, így már csak kb. 2,5 óra volt a festés.

Az ünnepelt nagyon örült neki, és nagyon ízlett mindenkinek...a kollégám szerint kizárólag a házi tojásnak köszönhetően. ;)

Hústőke torta malackörömmel, hentesbárddal

Nemrég kaptam Esztertől egy nagyon kedves bejegyzést, hogy milyen bájosak a tortáim, és hogy csak mosolyog rajtuk, ahogy nézi őket. Hát, ez a torta nem ebbe a kategóriába tartozik. A férjem miután meglátta, teljesen rosszul volt, mert utálja a nyers húst. :)

Amikor először elolvastam a felkérést, nagyon megijedtem, úgy éreztem, nem vagyok erre képes. Eddig inkább gyerektortáim voltak, ez a típus "szerencsésen" elkerült. Most viszont nem mondhattam nemet. Mivel az úriember két korábbi tortáját időhiány miatt muszáj volt lemondanom, ezért ez már jóval korábban befoglalta. Még inkább megijedtem, amikor leszabatta a hozzá való keretet, mert így már tényleg valami élethű dolgot kellett produkálnom.

Először is - nem kis nehézségek árán - kipucoltam a 4 hónappal korábban eldugult airbrusht, majd pár nappal korábban beszereztem tanulmányozásra egy malackörmöt. 

Az Alan Dunn féle cukormasszából elkészítettem a bárdot, a pengerészt lekentem ezüst lüszterfestékkel, 1 napig szárítottam, ezután került rá a szára, a csavarok.

30x30-as piskótát sütöttem az állítható tortakeretemben, majd felét túrós-citromos, felét gesztenyés krémmel töltöttem meg. Sokat gondolkoztam, hogy helyezzem bele a keretbe, hogy a torta ne sérüljön, és a keret se koszolódjon. Végül folpackkal béleltem ki úgy, hogy a szélekre is lelógjon, ez később védte a keretet a festéktől, krémtől. A keret aljába szögletes tortacsipkét raktam több rétegben, majd négy részletben került bele a torta. Lekentem vajkrémmel, majd egyben burkoltam. Marcipán mintázóval eligazgattam a széleket, majd egy másik mintázóval csíkokat karcoltam bele.

A köröm Sport szelet masszából készült. Világosbarna fondant-Unidec keverékkel burkoltam. Este már csak fújni kellett, ez volt a legjobb része a munkának. Nagyon féltem, de rájöttem, hogy nem is olyan vészes, ha kéznél van megfelelő mennyiségű papírtörlő, és az előre bekevert festékek. Először a fát fújtam meg, először világosbarna-sárga keverékkel, majd barna-fekete színnel. Fújás után papírtörlővel kicsit becsíkoztam a mintát. A körmöket narancs-barna keverékkel fújtam először, később barna-pirossal sötétítettem a körmök végét.

Másnap reggel még kicsit fújnom kellett a körmökön, mert miközben ráhelyeztem a tortára, a gumikesztyű pár helyen leszedte róla a festéket, ezért is lett kicsit sötétebb. Utólag örülök is neki, hogy így történt, mert az airbrush szétszerelés közben jöttem rá, hogy a hozzá való kulcs az előző éjszaka a festékes papírral együtt a kukában landolt. Miután késznek nyilvánítottam a tortát, sniccerrel levágtam a kilógó folpack darabokat.

Összességében odáig vagyok ezért a tortáért, tudom ez pár hónap múlva már nem így lesz, és mosolyogva fogom olvasni ezt a bejegyzést. Örülök, hogy elvállaltam, hogy nem volt szívem (és lehetőségem) visszamondani, mert nagy élmény volt az elejétől a végéig. Annyira, hogy ezek után már furcsa lesz, ha gyerektortát kell készítenem.

Fodros szoknyás Barbie torta

Nem szívesen ismétlem a régi tortáimat, ezt már sokszor leírtam. Mégis, amikor felhívott kolléganőm, akit a Zümi torta kapcsán ismertem meg, nem tudtam nemet mondani. Mert egy Barbie torta nekem olyan, mint egy igazi Barbie. Gyerekkoromban nem volt öltöztetős babám, így most be tudom pótolni ezt a korszakot.

Nemrég láttam Eszternél ezt a tortát, és teljesen megfogtak a fodrok. Nem hittem volna, hogy ilyen hamar alkalmam lesz kipróbálni. Normál tepsiben sütöttem meg a piskótát (szerintem így lesz a legkevesebb maradék), majd ebből a téglalap formából vágtam ki egy 19cm, egy 15cm, és egy bögre méretű kört. Betöltöttem csokikrémmel, és folpackkal körbetekerve hagytam néhány órát dermedni. Ezután egy almamagozóval lyukat szúrtam a közepébe, és beleállítottam a derékig folpackkal körbetekert babát. A baba haját korábban alufóliával szintén körbetekertem, hogy ne kenje össze a krém. Elkezdtem szoknyaformára alakítani a tortát, ahol nem volt elég anyag, ott krémmel ragasztottam még fel a maradék piskótából. Végül porcukros vajjal kentem le kívülről a szoknyát.

Miután a gyerekek elmentek aludni, kezdődhetett az öltöztetés. Először az alsó szoknya rózsaszín betétje került fel, struktúra lappal mintáztam meg. A kék Unidec-fondant keveréket vékonyra nyújtottam, majd egyforma szélességű csíkokra vágtam. Alul fölfelé haladva raktam fel a fodrokat. Fontos hogy puha legyen az anyag, különben törik hajtogatás közben. A végén került fel a rózsaszín felsőrész, és a kisebb díszek. 

Ha újra csinálhatnám, vékonyabbra venném a rózsaszín betétet, de (kivételesen) még így is tetszik a torta. Öröm volt készíteni, szerintem sokkal látványosabb, mint az eddigi Barbie torták, és még egyszerűbb is.

Torta tavaszi virágokkal

Most láttam csak, hogy lekéstem a nulladik bejegyzésem első évfordulóját. Így a következő bejegyzésem mindenképp egy kis számvetés kell hogy legyen, amiatt is, mert ezt a blogot először inkább magamnak indítottam, hogy lássam mit gondolok, hova fejlődöm.

Adós vagyok azonban előtte egy tortával, jobban mondva kettővel, amelyek közül most inkább egy tavaszi virágosat választok, az jobban illik most a hangulatomhoz. Maga a torta nem saját ötlet, már régóta meg akartam valósítani, és most jó partnert is találtam hozzá. Amikor valamilyen virágos, romantikus tortát kérnek tőlem, mindig egy bolgár hölgy képalbumát küldöm át, az ominózus torta ITT található. Hát igen, az enyém nem lett ilyen szép, a virágok mennyiségét sem bírtam, a kivitelezéssel pedig szerintem nem lehet versenyre kelni.

Az én tortám egy nagyon kedves ismerősömnek készült, akinek már a sokadik tortát készítettem, és ezzel a tortával együtt a kisfia újabb szülinapi tortáját is megrendelte tőlem júniusra. Ez az édesanyjának készült, oroszkrém ízesítéssel.

A torta bevonata pillecukor fondantból készült, amit egyébként nagyon szeretek, de egy ideje a porcukrok minősége valami borzasztó, így hiába szitáltam át többször is, a fondant nem lett olyan sima, mint egyébként kellene lennie. A virágokat előző nap a maradék színezett Unidecből szaggattam ki, majd a félgömb polikarbonát  bonbonformámban dermesztettem őket formára. Nem hittem volna, hogy így fogom felavatni, szerencsére azóta már sikerült rendeltetésszerűen is használni. :)

Nagyon kikapcsolt ez a torta, nem sok felkérésem van ezen a vonalon, így jólesett virágokat szaggatni, pakolgatni, főleg hogy tudtam, hogy egy ideig megint más témák körül fogok mozogni.

Zümi torta

Nem tudom hányan ismerik ezt a kis figurát, szerintem akinek van az otthonában Disney csatorna, és legalább egy gyerek, már biztos találkozott vele. 

A Zümi kalandjai egy egész új rajzfilmsorozat...most kicsit ledöbbentem, rámentem Wikipédián, és látom hogy csak 13 rész készült belőle. Remélem nem itt van vége, mert a gyerekeim nagy rajongói, én ennek pedig csak örülök, addig sem néznek harcolós, öldöklős rajzfilmeket.

És akkor most pár szót a tortáról is. Mivel személyes kötődés alapján vállalok tortákat, ezt nem utasíthattam vissza, annak ellenére, hogy hét közben kellett elkészítenem. Alapja egy 12 szeletes kör alakú, házi csokikrémmel töltött torta volt, amit először oldalról csepp alakra faragtam, majd a leeső részeket a tetejére raktam, így nagyjából elnyerte a "Zümis" alakját. 

Lekerekítettem az éles széleket, majd átkentem vajas porcukros krémmel. A tortát csíkról-csíkra burkoltam, majd elkészítettem a kiegészítőket. A szemeket a hűtőszekrény folpackkal bélelt tojástartójában formáztam,egyszerűen belenyomogattam az Unidecet, végül kb. 10 perc hűtés után kifordítottam őket. A csápokhoz hosszú csíkot sodortam, majd csavaró mozdulatokkal végigtoltam benne egy cukorvirág drótot, és kis pihentetés után meghajlítottam őket. Mivel nem volt időm a szárnyakat tragantból legyártani, ezért a merevítéshez keményebb tortaalátétet vágtam formára.

Sajnos az éjszakai fényképezés miatt minden keményítőszemcse látszik a tortán, ami az életben egyáltalán nem volt látható. Ez szerencsére nem érdekelte a kis ünnepeltet, annyira örült a tortának, hogy megölelte, és megpuszilta.  :) Ennél szebb visszajelzés nem is kell nekem. 

A Facebook-ot látva pedig elmondhatom, hogy ez eddig a legsikeresebb tortám, mondjuk a lájkolók között erősen felülreprezentáltak a gyerekesek. :)

Angry Birds torta ismét - a Malackirály

Amikor novemberben visszamentem dolgozni, tettem egy fogadalmat: egy héten egy torta. Ehhez tartottam is magam egy kivétellel, amikor a családnak készítettem kettőt, de a múlt héten nem bírtam ellenállni.

Szerintem az én blogomon található a legtöbb Angry Birds torta, imádom ezeket a figurákat, és most egy új felkérés jött: a Malackirály. Először síkban gondolkoztunk, majd találtam egy nagyon szépen kidolgozott tortát ITT. Nem hagyott nyugodni, hogy lehet ilyen szépen egyben leburkolni egy gömböt, így hát gondoltam megbonyolítom a magam dolgát, és hasonlót próbálok készíteni.

Az alsó rész egy 16 szeletes házi csokikrémmel töltött torta volt, amit dupla hosszúságban sütöttem, majd kettévágtam, és egymásra helyeztem. A malackához Sport szelet tésztát használtam, két Ikeás, félgömb formájú, folpackkal kibélelt üvegtálat töltöttem meg, hagytam dermedni, majd olvasztott csokival ragasztottam össze. Miután ez is megdermedt, kifordítottam a formából a gömböt, átsimítottam enyhén vizes kézzel, majd vettem egy nagy levegőt, és ráhelyeztem a kinyújtott Unidecet. Az egyik oldaláról kezdtem lesimogatni, hogy legalább az eleje szép legyen, majd hátul, ahol felgyűlt a sok anyag, kivágtam egy rész Unidecet, és egymáshoz tapasztottam a két végét. Meglepődtem, hogy ennyire egyszerű volt, és a fele tökéletesen simult.

Felhelyeztem a malacka orrát, szemét, füleit, amikor...nem én lennék, ha nem követtem volna el egy bakit...feltűnt, mintha kicsit heges lenne a jobb orcája...és hát sikeresen az elejének szánt rész került oldalra, így az oldalán jól látszódtak a hátsó rész repedései. Hát ez sem lett a tökéletes tortám. :)

A TNT doboznál az alsó részt próbáltam lehetőleg szögletesre faragni. Az oldalakra külön szabtam ki a négyzeteket, becsíkoztam, kakaóporral átfestettem. Miután felhelyeztem, a széleket vágtam le, kicsit beraktam a hűtőbe, hogy ne deformálódjon a felhelyezés során, majd próbáltam egyenletesen lesimítani.

A két részt vastag szívószállal rögzítettem egymáshoz. Sajnos a keményítőnyomokat megint nem sikerült eltüntetni, pedig átdörzsöltem konyharuhával is, úgy látszik a barnáról egyszerűen levakarhatatlan. Szabad szemmel szinte észrevehetetlen, de a fényképező minden kis szemcsét kihoz.

Ennek ellenére nagyon tetszett a végeredmény. Bár lehet, hogy csak a figura miatt vagyok ennyire elfogult. :) 

HÉV torta

Érdekes felkérést kaptam, pedig nem kéne, hogy az legyen. Nem találtam prototípus tortát erre a témára, villamos tortát is csak néhányat. Pedig a fiam még két éves sem volt, amikor teljesen megbabonázta a villamos, a hév, az áramszedő. Még nem tudta kimondani, de már mutogatta, hogy á..., á..., és percekig álltunk a megállóban, hogy megszemlélje újra és újra. Szerintem nincs olyan (nagyvárosi) kisfiú, aki ne vágyna egy ilyen tortára, ezért is lepődtem meg, hogy nem találtam belőle egyet sem a neten. 

A torta - remélem boldog - tulajdonosa egy hatéves kisfiú lett, aki hév vezető szeretne lenni. Egy kikötés volt a tortával kapcsolatban: mindenképp legyen áramszedője.

Bevallom, elég sokat "csaltam" a tortával. Mivel csak a mozdony részét készítettem el, és azon nincs áramszedő, át kellett erre menteni. Aztán kicsit rövidebbre szabtam, így viszont nem fért el rajta - szerencsére -3 ajtó, és 8 ablak...mindez mindkét oldalon.

Faragni nem nagyon kellett, inkább csak az oldalát igazgattam meg, hogy egyenes legyen. A burkoláson sokat gondolkoztam, mert ilyen magas, szűk formát lehetetlen szépen leburkolni, ezért alulról felfelé haladva tettem fel a csíkokat. Az ablakoknak és ajtóknak papírból sablont készítetten, majd ezek segítségével kiszabtam az őket az Unidecből, majd jobb híján - nem találtam a fekete porfestéket - ezüst lüszterrel kentem át. Ezután besüllyesztettem az ablakokat, ajtókat, megcsináltam nekik a szegélyt. Kerék, járdaszegély, ütköző, lámpák, BKV jel...

Ezután annyira elbogarásztam az áramszedővel (virágdrótból hajtogattam), hogy miután felkerültek a HÉV-re, befejezettnek nyilvánítottam a művemet. Este még eszembe jutott, hogy nem raktam rá ablaktörlőt, de úgy gondoltam, ez reggel még belefér.

Reggel aztán hatalmas volt az öröm, legalábbis az én fiam részéről. Annyira boldog volt, hogy folyamatosan azt hajtogatta, ő is ilyet akar a szülinapjára (szegény, csak januárban lesz neki), és közben megállás nélkül ugrált az örömtől. Én is örültem, mert legalább lemeózta, ennyiből jó dolgom van, hogy van, akin előre tesztelhetem a reakciót, vagy hogy egyáltalán felismerik-e a művemet...

Miután elvitték a tortát, beugrott, hogy véglegesen lehagytam az ablaktörlőt, majd miután felraktam a képet Facebookra, újabb hiányosságot fedeztem fel...kitaláljátok mi az? :)

Könyv torta talársapkával

Talán nem meglepő, egy friss diplomás fiatalember kapta ezt a tortát. Először egy talársapkán gondolkoztunk kolléganőmmel, de ahogy körülnéztem a szokásos helyeken, megtetszett ez a fazon. Na meg persze ez bonyolultabb is, mint az eredeti verzió, miért is ne. :)

Először egy könyvet akartam, majd miután lesütöttem a piskótát, rájöttem, hogy kettővel sokkal jobban néz ki. Jött az agyalás, számolgatás, hogy szabjam szét a tortát úgy, hogy normális méretű könyvek jöjjenek ki, és lehetőség szerinte még maradék se legyen. A nagy számolgatásban aztán rosszul fűrészeltem, így kevésbé lettek vaskosak a könyvek, viszont a méretük szerintem tökéletes lett. Remélem még sokszor fogok ebbe az irányba tévedni. 

A betöltött téglalapokat nem nagyon kellett faragni, a burkolással voltam bajban, mert nem találtam róla videót. Így a legkézenfekvőbb megoldást választottam, mintha tényleg könyvet kötnék. Először az oldalára raktam fel egy csíkban a fehér burkolatot. 

Arra már korábban rájöttem, mennyire fontos a kinyújtott fondant lemérése, mert újraburkolni (főleg egy csokikrémnél) nem lehet. Ennél a tortánál tényleg teljesen pontosan kiszabtam a borítót, majd az egyik felét vékonyan bekentem margarinnal, hogy tapadjon - nem tapadt, a következő tortánál biztos hagynék jó sok csokikrémet -, ráhelyeztem a tortát, majd ráhajtottam a másik felét. Vonalzó mentén sniccerrel levágtam a felesleges darabokat. A barna könyvet színét egy kis keményítő-kakaópor keverékkel simítottam át, hogy kopottabb hatású legyen. A két könyvet saslikpálcával rögzítettem egymáshoz, hogy ne csúszkáljanak. 

A talár sapkához fél adat Sport szelet tésztát gyúrtam össze, majd a hűtőbe raktam dermedni. Miután kihűlt, kör alakot vágtam ki belőle, bekentem vajjal, és köré tekertem egy fekete fondant csíkot. Korábban már kivágtam a tetejére a négyzetet, bár nem elég korán, így nem volt ideje kiszáradni. Ezért kartonlapot raktam alá, amit vajjal rögzítettem. 

A bojtot fokhagymanyomó segítségével készítettem, majd arany lüszterfestékkel kentem át. A betűnél sajnos nem jött be a számításom, kiszúrás után először lekentem lüszterrel, utána ragasztottam, de ezután biztos csak ragasztás után fogom átkenni, mert a lüszter leoldódott, miközben nyomtam fel a betűket, és összemaszatolta a "könyvet". 

A torta azóta már elfogyott, állítólag finom volt, bár mindig vannak elégedetlenkedő emberek. ;) Peti, várom a kritikát. :)

Alice Csodaországban torta

"Ez most a kedvencem, az Őrült Kalapos kalapja. 

Nagyon megörültem neki, szerintem az eddigi legjobb felkérésem, és nagyon remélem, hogy még sok ilyen lesz :) Na nem mostanában, mert 4 gyerektorta vár rám a családban 1 hónapon keresztül, de ez a torta most sok erőt adott. Kár hogy csak ritkán lehet ilyet készíteni. Érdekes, hogy a környezetemben inkább a gyerekeknek kérnek tortát, a felnőtteket mintha elhanyagolnák

Gondolkoztam azon is, hogy nevezem a Webcukrász versenyre, de aztán - természetesen utólag - elolvastam a szabályzatot, és:

- nem készült fénykép 3 különböző szögből, vagy inkább nem elég nagy az eltérés a szögek között :)

-helyettem a pici lányom van lefényképezve, mert magamat elfelejtettem fényképeztetni, ő viszont már minden tortával fényképezkedik :)

-annyira nem tökéletes a kivitelezés, az airbrushom is eldugult, köpni azért nem köpte rá a festéket, de egy idő után már semmit nem csinált, így abba kellett hagynom a fújást, pedig még lett volna mit 

-az órán fordítva van a 6-os, és

-lehet a spagettiszár sem számít ehetőnek

.A tortához szögletes piskótát sütöttem, amit túrós citromos krémmel töltöttem meg, majd dermedés után két kört vágtam ki belőle, és egymásra helyeztem őket. Kalap formára faragtam, bevontam vajkrémmel, majd struktúra lappal mintázott Unidec-kel. Lefújtam zöld és fekete festék keverékével, majd lüszter festékkel csíkokat húztam rá. Az összes kiegészítő Unidecből készült, formázás után hagytam hogy dermedjen, és csak utána dolgoztam velük tovább, festettem meg őket lüszter festékkel."

Hát eddig írtam meg a bejegyzést vagy két hónapja, majd elraktam piszkozatba. :) Aztán miután a facebookon az ismerőseim rengeteg pozitív visszajelzést adtak vele kapcsolatban, mégis úgy döntöttem megpróbálkozom a nevezéssel, és elküldtem Némónak a képet, valamint egy karácsonyi közös képet, így indirekt módon beazonosítható voltam a tortával. :) A spagettit Némó ehetőnek minősítette, ezért indulhattam a versenyen, és végül diplomát kaptam a tortáért.

Remélem jövőre már felkészültebben , külön versenytortával tudok indulni, és javítani a helyezésen. Ezúton is köszönet Némónak és Lenkének, hogy ismét lehetőséget adtak, hogy megmérettessük magunkat.

Most azt hiszem végre ideje, hogy megbirkózzak az airbrush tisztítással, remélem megtalálom a papírját, hogy kell összerakni. :)