2011. június 20., hétfő

Thomas torta csak úgy...


Na jó, nem csak úgy. A saját nyugalmam érdekében. 

Ahogy korábban is írtam, a Thomas torták óta az én kicsi fiam folyamatosan azzal nyaggat, hogy ő is szeretne ilyet. Először megbeszéltem vele, hogy ehhez szülinap is kell. Azóta várja a szülinapját, és továbbra is kitartóan nyaggat. Mivel januárig már nem akartam ezt hallgatni, kapóra jött egy újabb felkérés, aminek a végeredményét tegnap feltöltöttem. 


Ez a torta annak maradékából készült, a felső rész felét hasznosítottam. Az íz így adott volt, mákos-erdei gyümölcsös, bár ez a fiamat hidegen hagyja, kizárólag a cukormázra hajt.

Mivel nem szeretek egyforma tortákat készíteni, kicsit variáltam rajta. Remélem nagy lesz az öröm.

Hát nagy volt az öröm. A hisztikorszak miatt elég dacos volt a délutáni ébredés után, de amikor meghallotta mit kapott, felugrott a kanapéról, és fülig ért a szája. Az alagutat és a szélmalmot mi sem bánthattuk. :) A napocskánál vágtuk ki a szeleteket, mialatt ő megette a fa törzsét, a leveleket, elkezdte felszedni a síneket, megette a szélmalom kerekét. Ezután következett Thomas,  leszedte a kéményeket, a kerekeket, és megette Thomas arcát. A tortához természetesen egy ujjal sem nyúlt. :)

2 megjegyzés:

  1. Biztosan nagyon örül majd neki! Nagyon cuki lett, ugyanúgy mint az előző. :)

    VálaszTörlés
  2. Köszi, bár most egy ideig nem akarok Thomast csinálni. :) Nagyon örült neki, megérte a fáradozást.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...