2011. július 31., vasárnap

Opel Calibra torta

Barátnőmmel beszéltük meg néhány hónapja, hogy a bátyjának és a "sógornőjének" készítek egy-egy tortát. Az eredeti terv egy harsona és egy laptop lett volna. Nemrég úgy döntöttünk, hogy a testvére inkább a saját autójának kicsinyített és ehető mását kapja, míg a "sógornő" egy virágosat. Aztán felhívott a bátyám, hogy jönnének hozzánk látogatóba augusztus elején 4 napra, aminek egyrészt nagyon megörültem, mert utoljára másfél éve voltak nálunk (hát igen, Zalaegerszeg nem kis távolság), másrészt fájó szívvel lemondtam barátnőm tortáit. Szerdán hívott barátnőm, hogy a szülinap mégis most hétvégén lesz, és be tudok-e vállalni a már meglévőek mellé legalább egyet a tervezettből. Úgy döntöttünk, hogy én megcsinálom az autót, ők pedig a szomszéd leányzóval kreálnak egy szív alakú virágosat.


Nem tudom, más hogy van a faragott tortákkal, én minden alkalommal ülök a megtöltött piskóta előtt, és az irodalom érettségi jut eszembe. Akkor is ültem, és bámultam a táblán a 3 címet, és 1 órán keresztül járt az agyam melyiket válasszam. Most pedig ott ültem az első autóm előtt, és azon gondolkoztam, hol vágjak bele először.Miután lekaszaboltam egy csomó piskótát, még mindig azt néztem, hogy lesz ebből a szappantartó utánzatból autó. Úgy láttam, jobb ha abbahagyom a vagdosást, ezért gyorsan lekentem vajas porcukorral, és beraktam a hűtőbe. 


Elővettem az utolsó adag pillecukros bevonómat, és drukkoltam, hogy ne rontsak el semmit a bevonásnál. Szerencsére elég lett, és nem is szakadt el sehol. Felraktam az ablakokat, a díszítőcsíkokat. A autó elejénél elkövettem egy kis bakit, nagyobb kép alapján mértem be az arányokat, így elég fura lett. De a végeredmény kárpótolt, hiszen autónak néz ki a tortám, és az enyém. Örülök, hogy bevállaltam, de ígérem, soha többet három torta egy hétvégén. :)

Mutatok még egy képet a konyhámban folyó szigorú minőség-ellenőrzési folyamatról:



Na, megyek takarítani, mert úszik a konyhám a porcukorban. És éljen a mosogatógép! :)

Tegnap este f11-kor, még a szülinapi buliról felhívott az ünnepelt, és közölte, hogy a torta még mindig egyben van, és egy ideig egyben is lesz. :) Nagyon örült neki, nem engedte felvágni, az anyukája még a visszapillantó tükröt sem kóstolhatta meg. Még szerencse, hogy volt egy másik torta is, nem maradtak éhen. :) Ahogy már sokszor írtam, ezek a legszebb pillanatok ebben a "munkában", és ilyenkor érzem, hogy megéri a rengeteg fáradtságot.

Boldog Szülinapot, Atti!

Emeletes Mickey egér torta

Ezt a tortát szerencsére már jó előre pontosan leegyeztettük a megrendelővel. Az eredeti terv az volt, hogy kis módosításokkal a nemrég elkészített Mickey tortámat ismétlem meg. Sok email váltás után aztán szerencsére egy emeletes verzió mellett döntöttünk. Nem szeretek egy tortát kétszer elkészíteni, eddig csak az AS Roma tortával tettem kivételt.


A torta alul csokis, felül túrós ízesítésű volt, illetve 8 db Mickey témájú cupcake készült mellé. A legnagyobb kihívás az volt, hogy megfelelő méretű kör kiszúrókat találjak hozzá. Nem tudom, mások mi mindent használnak kiszúró gyanánt, próbálkoztam toll kupakjával, hagyományos kiszúróval, linzer belsejének kiszúrójával, kerek díszítőcsővel, mindennel. Nem kevés időmbe telt, amíg felkutattam mindent a lakásban, ami kerek volt, és elég vékony, hogy kört lehessen vele szaggatni. A Mickey fej megformázása ehhez képes pillanatok alatt megvolt. 


A cupcake receptet innen vettem, tömény és csokis, rá ugyanilyen tömény házicsokikrém került. A díszeket már korábban legyártottam, hogy legyen tartásuk.

Csicsás virágos torta

Ismét egy olyan hétvége következett, amikor sikerült összezsúfolnom 3 tortát. Pedig nemrég megfogadtam, hogy nem csinálok ilyet többet, mert két gyerek mellett megerőltető, és még a tortákra sem tudok igazán koncentrálni. Szeretem pontosan megtervezni a tortát, és ha sok van egyszerre, akkor a folyamatos piskótasütés, tortatöltés, fondant gyúrás-színezés elveszi a szellemi munkától az időt. Sajnos ennek a saját tortám látta kárát, amit magamnak és a két sógornőmnek sütöttem, akikkel júliusban ünnepeljük a szülinapunkat. 


Ott kezdődött, hogy kb 2 hónapja nem találok a Lidl-ben fehér pillecukrot, így újabb receptet próbáltam ki. Gondoltam, ha nem jön be, inkább saját tortát rontsak el. Hát ez sikerült is. Korábban már próbáltam a Kiskukta féle receptet, de sajnos nekem az nagyon töredezett, és most Pixie-ével is így jártam. Le a kalappal előttük, hogy olyan gyönyörűen tudnak burkolni ezzel az anyaggal, én valamit elronthattam, vagy egyszerűen csak nem vagyok elég gyors, nagyon megjártam. A torta tetején még csak néhány repedés jelezte, hogy tragédia készül, mire az oldalához értem, már össze vissza tört. Így az eredeti tervem (oldalán nem díszített, minimál rózsás torta) dugába dőlt. Ültem a torta mellett, és nem tudtam mit kezdeni vele. Végül kb. fél óra után úgy döntöttem, mindent rárakok amit csak találok. Feladtam, és ez lett belőle. Azért megmutatom, mert ezt is én csináltam. De nem vagyok büszke rá. 

Viszont az íze fantasztikus lett, túrós-citromos töltelék, könnyű és habos. Nyami. 

2011. július 23., szombat

AS ROMA torta újra, és egy díj

Mivel korábban már csináltam egy AS ROMA tortát, azért nem sok újat tudok írni az elkészítéséről. Egy kedves lány kért meg, hogy egy barátja 30. születésnapjára készítsem el. Mivel látta az előző tortát, és nagyon tetszett neki, pont ugyanolyanra kérte. Én pedig elkészítettem, mivel nagyon a szívemhez nőtt ez a címer a festegetés miatt.


Az elkészítése annyiban különbözött talán, hogy jobban izgultam, nehogy elrontsam, hiszen megvolt a minta, milyennek kell lennie. Annyit változtattam rajta, hogy az alsó díszítésnél kipróbáltam az új szegélykiszúrómat. Nagyon meg vagyok vele elégedve, sokkal egyszerűbb vele a munka, és látványosabb a végeredmény.


Reménykedtem, hogy a fénykép jobb lesz, mint az előző tortánál, főleg hogy azóta vettem pár fotókartont, meg új fényképezőgépem is van, de sajnos az éjszakai lámpafény nem kedvezett a színeknek. Gyerekek mellett viszont a nappali fotózás csak alvásidőben lehetséges, arra most nem volt lehetőségem. Na, majd a következőnél. :)

Majd elfelejtettem, díjat is kaptam Diától, köszönöm neki, hogy megtisztelt vele. Sajnos a blogjában eltűnt a hozzászólásom, de majd ott is pótolom. 


A díjat 10 olyan bloggernek kell továbbadni, akiket nemrég óta olvasok. Mivel mostanában nem sok időm van a gép előtt, ezért a díjat nem most adom tovább, hanem reményeim szerint a jövő héten.

2011. július 22., péntek

Boroshordó torta

Nem hittem volna, hogy egyszer nekem is lesz egy ilyen felkérésem, hiszen Budapesten nem sok szőlősgazdával találkozik az ember, így nagyon megörültem, amikor barátnőm előrukkolt vele. Apukáját akarta meglepni születésnapja alkalmából, akinek van egy nagy telke, és hozzá egy szép borospincéje a Balaton mellett.


Először mákos verzión gondolkodtunk, végül a csokikrémnél lyukadtunk ki. Mivel a piskótát nem tudtuk eldönteni, ezért váltakozva sima és kakaós lapokat raktam.

A torta 9 lapból készült el, egy zománcos lábas, egy állítható tortaforma és egy légkeveréses sütő segítségével elég hamar. Nem kellett sokat faragni rajta, az alját nem is kerekítettem le annyira, hogy stabilabb legyen, majd étcsoki ganache-val kentem át. A burkoláson sokat gondolkodtam. A teteje egyértelmű volt, az volt az első lépés. Az oldalát először "deszkákból" akartam felépíteni, végül inkább egyben burkoltam az oldalát. Behúzogattam a deszkák szélét, majd marcipán mintázóval megrajzoltam az erezetet. Végül a mélyedéseket kakaóporral festettem be. Sajnos elég macerás volt, azért is, mert a függőleges festés miatt a kakaópor állandóan lehullott, így csak apránként tudtam haladni.

Összességében elégedett vagyok vele, bár következőnek valószínűleg sötétebbre színezném a fondantot, és kihagynám a kakaóporos festést.

2011. július 20., szerda

Újabb díj :)

Sütimanó tisztelt meg ezzel a díjjal. Nagyon köszönöm neki a díjat, és az elismerő szavakat is :)


A díjhoz kapcsolódó szabályok:

1. Köszönd meg annak, akitől kaptad.
2. Írj egy bejegyzést.
3. Küldd tovább 12 blognak.
4. Értesítsd a kiválasztott blogokat.

Mivel már mindenki akit "ismerek" teli van díjjal, ezért nem keringetném tovább, ajánlom mindenkinek, aki otthon kreatívkodik bármilyen területen. 

2011. július 17., vasárnap

Popsi torta

23 tortán innen és túl csodálkoztam, hogy még egyszer sem kértek fel semmilyen "extrém" tortára. Na, ez most sem történt meg, de mivel egyik barátunknak nemrég volt a szülinapja, ugye férfiből van, és főleg a legszebb férfikorban, mi mással örvendezhettük volna meg, mint egy ilyen tortával. Az elkészült torta csak a B terv, gondoltunk merészebbre is, de aztán a gyerekeim miatt inkább egy visszafogottabb verzió mellett döntöttem. 


A tortához első körben sütöttem egy trapéz alakú kakaós piskótát (hála az állítható karimájú szögletes tortaformámnak), majd mialatt sült, rávetettem magam az internetre, kerestem egy kerekded mintát, körberajzoltam, berajzoltam a fő vonalakat. Szeretek így előkészülni, hogy ne legyen aránytalan a kész mű. 

A tortalapokat megtöltöttem vaníliás-túrós-tejszínes töltelékkel, néhány órát hagytam összeérni, majd körbevágtam a piskótát, a leeső darabokat felraktam domborulatnak, majd az előre meggondolt mozdulatokkal megfaragtam. Pillanatok alatt megvolt, meg is lepődtem. Az előző hét káosza után most teljesen nyugodt voltam. Ezután lekentem étcsoki ganache-val (1 dl tejszínben olvasztottam fel 2 tábla étcsokit), és hagytam estig dermedni.


Este beburkoltam a tortát, majd ráadtam a nadrágot, övet, elkészültek a zsebek, és végül felraktam az ünnepelt monogramját, és a korát is. A betűk, számok a pillecukor fondant ellenére ezúttal könnyedén kijöttek a kiszúróformából, hajszálvékonyra nyújtottam keményítőn, és még a tetejét is jól megszórtam vele.


Azt kell hogy mondjam, az utóbbi időben nagyon stresszes voltam, és most sikerült olyan szintre lenyugodnom, hogy öröm volt az egész torta készítése. Remélem az ünnepeltnek tetszeni fog a meglepetés.

2011. július 12., kedd

Díjat kaptam! :)

A múlt héten eléggé magam alatt voltam tortaügyileg. A bejegyzéseim is erről árulkodnak az utolsó három tortánál, minden összeesküdött ellenem, ez a három torta egy hétvégén készült 2 pici gyerek mellett, és az egyik tortához az előkészület az egész hetemet (legalábbis a szabadidőmet) elvette. A családi béke is veszélybe került (teljesen jogos volt a férjem felháborodása), az utolsó két tortát már elég feszült hangulatban készítettem. Lassan ott tartottam, ha ez így megy tovább, inkább abbahagyom ezt az egész tortázást, és majd nyugdíjaskoromban visszatérek hozzá.

Ekkor szólt Noémi, hogy valamit tartogat a számomra. Nagyon meglepődtem, és megörültem. Tudom, hogy ez a díj másnap már ismerős, lehet unalmas is, de nekem ez az első, és nagyon sokat jelent. Szeretném megköszönni neki, hogy rám gondolt, az eddigi tanácsait is, és tudatni vele, hogy a legjobb pillanatban rázott fel. :) Remélem még sok felkérésem lesz, és sok változatos tortát készíthetek.


Mivel nem Oscar díjátadón vagyunk, megígérem, hogy nem fogok már sokat ömlengeni. :) De azt leírom, amit szerintem sokan éreznek ennél a hobbinál, hogy nem azért érdemes ezt csinálni, mert az anyagi haszna nagy, hanem azért, mert lelkileg ad nagyon sokat. A megrendelőktől, ünnepeltektől, blogtársaktól, barátoktól, családtól kapott pozitív visszajelzés tölt fel, és feledteti el a hétköznapok rohanását, néha monotonitását. 

Mivel ennek a díjnak nincs semmiféle szabálya, és - ahogy Noémi írta - szinte már mindenki megkapta, ezért megtartom magamnak. :)

Noémi, köszönöm még egyszer, hogy rám gondoltál! 

DC cipö torta

Ez a torta sógornőm fiának készült, aki nagy DC rajongó. Hogy mi az a DC? Őszintén szólva, amikor meghallottam, hogy ezért a márkáért van oda a fiatalság, éreztem, hogy öregszem. Amikor középiskolás voltam, még az Adidas volt a menő, azóta nem követem annyira a trendeket.


Szóval DC-ről szólt a megrendelés. Már korábban elhatároztam, hogy nem csak a logót fogom a tortára applikálni, hanem kicsit megbonyolítom. Így kerestem egy olyan fazonú cipőt a neten, ami nekem is tetszett. Elkövetkezett a hétvége, és becsúszott még 2 torta. Úgy döntöttem, hogy ez nem befolyásol, akkor sem akarom megúszni a kihívást. Így hát különösebb előkészület helyett szombat este 9-kor vágtam bele a díszítésbe, illetve a cipő elkészítésébe. 

A tortába könnyű pudingos-gesztenyés-tejszínes krém került, amit csoki ganache-val kentem le. Módosítottam kicsit az eddig használt arányokon, és dupla mennyiségű étcsokit használtam. Ennél fogok maradni, mert sokkal jobban használható, viszont elkövettem azt a hibát, hogy bevonáskor nem simítottam el, mondván, úgyis lesimítom a mázon keresztül. Hát ez nem adta meg magát, szégyellem is magam a burkolás miatt. Mivel a doboznak nem csináltam meg előre az oldalát, így elég érdekesen alakult a bevonás is. Leburkoltam az egész tortát, majd rájöttem, mégsem kellene dupla bevonat a tetejére, így jobb ötlet híján lefejtettem a tetejét, és utána csináltam meg a doboztetőt. 


Jöhetett a cipő. A Sport szelet receptjét használtam, amibe forró margarin került, és amikor megcsináltam jöttem rá, hogy ez nem fog egyhamar kihűlni. Beraktam a hűtőbe, vártam, közben megcsináltam a betűket, számot, logót a tortára. Tovább vártam, beszámoztam, milyen sorrendben rakjam a cipőre a részeket, hogy jól fedjék majd egymást. Átrajzoltam a monitorról a cipőt oldal- és alulnézetben. Kb. 2 óra hűlés után nagyjából megformáztam a cipőt, visszaraktam hűlni. Kinyújtottam a beszínezett fondantot, hogy kicsit száradjanak, könnyebben lehessen vágni.

Amikor langyos lett a cipőmassza, ráraktam a talpformára, és körbevágtam, majd jöhetett az oldalsó nézet is, ehhez a papírt fogpiszkálóval tűztem rá. Végül lekerekítettem a széleket, megcsináltam a nyelvnél a mélyedéseket, és picit kivájtam a hátulját, hogy tényleg úgy tűnjön, bele lehet bújni. Ismét jött a hűtő. Kb. 20 perc után átkentem csoki ganance-val, amit természetesen most sem simítottam le. Ez jó lecke volt mindenesetre. Ismét hűtő, és jöhetett a bevonás. Meglepő módon innentől felgyorsultak a események, pakoltam rá a kivágott mintákat, és egyszer csak előttem volt életem első cipője. Fényképezni már nem volt kedvem, pedig utólag rájöttem nagy hiba volt.

Másnap amikor kivettem a hűtőből, sajnos izzadni kezdett, és ez nagyban befolyásolta a fényképeket is. A fényes felülettől minden hibája kiválóan látszik. :( Remélem ha nagyobb tapasztalatom lesz már torták terén, kevesebb baklövést fogok elkövetni, és ez a külsejükön is meglátszik majd.

Szerencsére a családnak nagyon tetszett, és ízlett is. A cipőt pedig Tomi nem is engedte felvágni. :)

Még egyszer Boldog Születésnapot, Tomi!

2011. július 9., szombat

Kutyás talicskás torta

Először is le a kalappal azon blogtársaim előtt, akik gyerek és férj mellett több tortát is bevállalnak hétvégére. Nekem ez volt az első olyan hetem, amikor becsúszott 3 torta is, de már az első után családi perpatvar lett, most a második után már inkább csendben elvonult a férjem a gyerkőcök mellé aludni. És még hátravan egy, a legfontosabb, ami a családnak készül.


Ez a torta egy hétig készült. Az elején még bosszankodtam, ma délután már csak röhögtem kínomban. Hogy miért?

-hétfőn legyártottam a talicskát tragantból, szerdán nagy igyekezetemben letörtem a fülét. 
-szintén hétfőn legyártottam a kutyákat több órát pazarolva rá, kedd reggel rájuk néztem, és inkább begyúrtam őket.
-kedden ismét legyártottam a kutyákat, szerdán ismét összegyúrtam őket
-szerdán végül kb. 20 perc alatt legyártottam 4 kutyát. Megy ez!
-a végleges kutyáknál rájöttem, hogy nagy lesz a talicska, így inkább nem új fület gyártok neki, hanem kisebb talicskát. Csütörtök este 5 perc alatt legyártottam egy új talicskát, ami azelőtt fél óra volt. Majd gyerekbiztos helyre raktam, egy magas polcra.
-pénteken a fiam párnadobálás közben leverte a talicskát, ami összetört. 
-ezután alvásidőben kb. 2 perc alatt rendbe hoztam a régi talicskát, amiről kiderült, hogy mégis az a jó méret. A fiam tud valamit!
-ma este pedig életemben először bontottam vissza a torta burkolatát.Röpke 3 óra alatt sikerült egy lekent tortát feldíszítenem. :)

És most a torta története: egy nagyon aranyos lány kért fel, hogy egy családi fényképet jelenítsek meg torta formájában. A kép a házuk építésekor készült, és a család kutyái így "pózoltak". Mivel ez volt eddig a legegyedibb kérés, örömmel vállaltam. A fenti nehézségek ellenére is kedves emlék ez a torta, pont azért, mert nagyon személyes. 

A kutyák alatt egyébként oroszkrém torta lapul.

2011. július 8., péntek

Barbie torta minitortával

Nem, nem rossz számot raktam a minitortára. Meg is nehezítette a dolgomat, hiszen egy nőnek ruhaügyben nehezebb megfelelni, mint egy 5 éves kislánynak. Remélem, eltaláltam az ízlését.


Egy volt kollégám kérésére készítettem ezt a tortát, aki a barátnőjét szerette volna meglepni. Engem is meglepett azzal, hogy férfi létére konkrét igényekkel jelentkezett a torta ízét, színvilágát, stílusát tekintve. Így ezen nem sokat kellett gondolkoznom, ellentétben a ruha szabásán. Újból átnéztem a korábban internetről lementett menyasszonyi ruha képeket, és ismét ennél a típusnál lyukadtam ki. Korábban már készítettem lila-rózsaszín kombinációban, most egy kicsit variáltam rajta. 

Elvileg ez egy gyorsan elkészíthető torta, viszont sok időt vesztegettem azzal, hogy az egyik helyen a rossz burkolást valamilyen módszerrel eltüntessem, gyakorlottak rögtön észreveszik a hibát. :) A másik időrabló tevékenység a szám tortára applikálása volt. Végre sikerült beszereznem a hőn áhított betű- és szám kiszúróimat, és szokás szerint kidobtam a használati utasítást. Youtube-on láttam korábban róla egy videót, gondoltam kipróbálom. Hát nem ment. Legalább fél órám ment el rá, aztán mérgemben a józan eszemre hallgatva rögtön a tortára nyomtam rá a kiszúróból a számot. És lám, 1 perc alatt rajta volt mindkettő. Hát, nem kicsit voltam ideges.


Összességében elégedett vagyok a kinézetével, a minitorta stílusa kifejezetten tetszik, biztos az új kiszúrók miatt. :) Csokis piskóta/házi csokikrém lapul belül, amit faragás után vajas porcukros krémmel kentem le, hogy tompítsam a sötét színt, és ne üssön át annyira a ruhán.

Remélem ízleni és tetszeni fog mind az ünnepeltnek, mind a barátoknak. 

2011. július 1., péntek

Mickey egér torta

Ez a torta egy nagy dilemmából született. A versenyzők: Thomas, Barney, és Mickey egér. Végül utóbbi futott be győztesként, és az átküldött mintákból erre a típusra esett a választás.


Bevallom, örültem neki nagyon. Egyrészt egy időre telítődtem Thomassal, másrészt nem kellett hozzá pici figurát gyártani, és most kellett ez a könnyebbség.

A torta túrós-citromos ízben készült, és nekem nagyon ízlett, mármint az a kevés, ami leesett belőle. Ennél a tortánál örültem igazán, hogy még korábban sikerült vennem állítható, kerek és szögletes tortaformát. Nem is volt drága (az Aldiban vettem 1500Ft-ért darabját), rozsdamentes, és nagy szabadságot ad. A kerek tortaformát 19cm-re vettem, a szögleteset pedig kb. 10*20cm-re (ezt bevallom, nem mértem). Utóbbiból jött ki a két füle. Ebben a formában töltöttem meg krémmel, így nem lett laposabb a széle, majd utólag faragtam. Tényleg minimális "hulladék" keletkezett. Arra kellett csak figyelni, hogy egyforma magas legyen mindkét tortarész.

Összeállítás után citromos vajkrémmel kentem le, és burkoltam, majd vízzel felragasztottam a kivágott darabokat. Utoljára talán az AS Roma tortánál éreztem magam ennyire felszabadultnak, nagyon jó volt ezt a tortát elkészíteni.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...