Bogyó és Babóca torta

Na hát erről a tortáról sok mindent tudnék írni, főleg a bakikról,  de inkább rövidre fogom. :)

Szóval ezt a Bogyó és Babóca tortát az egyik barátnőm a két éves kislányának kérte. Abban egyeztünk meg, hogy lehetőség szerint legyen 3D-s. Az ízek egyeztetésekor még bele sem gondoltam, hogy lehet nem túl jó ötlet, hogy az egyik része túrós-tejszínes lesz, de erről kicsit később.

Szóval szerdán kiderült, hogy jobb lenne szombatra a torta, én pedig beleegyeztem, így a vasárnapom végre tortamentes lehetett.. Mindig rájövök, hogy én nem vagyok képes arra, hogy egy éjszaka 2 tortát feldíszítsek normálisan, ép ésszel. Írtam egy listát, mikor milyen műveletet csináljak (délben és este a gyerkőcök alvásidejében tudok csak tortázni), és nekiláttam. Sima tepsiben sütöttem meg a Kiskukta féle piskótát 6 tojásból, majd nagyjából elfeleztem, és megtöltöttem csokis illetve túrós-citromos krémmel. Dermedés után kivágtam a figurákat, majd talpra állítottam őket.

Bogyót egész jól lehetett faragni, ő szerencsés volt a maga csokikrémével. Babóca nem volt ilyen mázlista, először is kicsit ferde lett, de ezt a faragással orvosolni lehetett. Aztán azt képzeltem, hogy a fejét majd megállítom egy jó vastag szívószállal...hát nem, a túrókrém nem túl masszív dolog ugye...inkább én vágtam le azzal a felkiáltással, hogy amúgy sem fér be a hűtőbe egészben, és különben is burkolás után a fondant majd masszívabbá teszi.

Éjjel 11-kor el is kezdtem a bevonást, a könnyebbik utat választva először a cseresznyét, majd Bogyót vontam be. Szembesültem közben azzal, hogy a hűtőm nem elég széles kettőjüknek, így immáron felhúzott lábbal ették a cseresznyét. Babóca sajnos így kicsit tömzsi lett, de nem volt ideje, hogy ezt megreklamálja...jött a fej bevonása, majd ráraktam a nyakára, megemeltem...és pufff...a fej átfordult, és tompa puffanással az asztalon landolt...túrókrémes volt, így nem túl kerek formában. Inkább olyan ufo formában. Az egyik oldala esés közben hozzáért a festett hátához, így rózsaszín lett. Éjjel 2 óra volt, úgyhogy kétségbeesés helyett röhögtem. Maradék torta már nem volt, fehér fondant vagy félmaréknyi. Unokatesóm javaslatára (aki 1 órával korábban érkezett meg Olaszországból, így nálunk aludt) az ufót visszaformáztam nagyjából gömb alakúra, majd a maradék fondanttal ismét bevontam a fejet. Hát ilyen lett...kicsit tömzsi, de azért kizárásos alapon mégis csak Babóca. :)

Remélem, most lesz egy kis pihenés torta fronton, és kicsit nyugodtabb körülmények között tudok tortázni, mert sajnos ha visszanézem előző heti termést, rájövök, hogy régebben valahogy szebben ment a bevonás. Lehet, mert más a pillecukor, vagy más zsiradékot használok, vagy csak én vagyok más, de jó lenne végre nyugodt fejjel tortázni ismét egy kicsit..amíg lehet, és nem kezdődik a dolgozó anyuka korszak...