Első - Katica torta és Verdák

Kristóf januárban lett 3 éves. Valami különlegeset szerettem volna neki sütni, és akkor találtam rá valamilyen kacifántos módon egy Verdák tortára az interneten. Eldöntöttem. Ilyet akarok. Aztán inkább valami hasonlót. Megterveztem. Bújtam az interneten a technikákat, a fondant receptet, rendeltem az ételfestéket. Kitaláltam, hogy 2 tortát kap. Egy minit a szülinapjára, és egy hatalmas Verdásat a hétvégi szülinapi bulira. A képeket utólag visszanézve már látom a hibákat, de sajnos javítani már nem tudom. :) Pedig de jó lenne. De akkor nagyon büszke voltam mindkettőre.
A katicás egy egyszerű mascarpone krémes-citromos süti volt, szinte időm se volt rá. A tényér, amire ráraktam egy süteményes tányér, ez jól mutatja a méretét. :) Egy krémleveses tálban formáztam a katicát. A díszítéshez sem voltak még profi eszközeim, szóval elég kutyafuttában dobtam össze, de büszke voltam, mert kedves kis katica lett, és Kristóf imádta.

A Verdás hatalmas lett, alul vaníliakrémmel, felül kávés krémmel. Órákig díszítettem, ötleteltem közben, néhány helyen már nem tudtam miként díszítsem. Akkor erre is büszke voltam, visszanézve már látom a hibákat. Nagy hibákat. De majd jövőre másképp lesz. És hogy mit szóltak a Verda tortához a gyerekek? Nyalták le a sivatag homokját (kekszet), szedték le a cukorkonfettit, felosztották egymás között, ki szeretné a Szelep kupát, ki a dobogót, ki a fekete kockákat. Akkor jöttem rá: megéri a "rápazarolt" időt.